MÁRCIUS 25., SZOMBAT


Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Boldog Omeljan Kovcs (†1944) görögkatolikus pap emlékezete: a majdaneki koncentrációs táborban gyilkolták meg, mert az üldözött zsidók védelmére kelt.

 Lk 1,26–38. Az angyali üdvözlet

26Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, 27egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. 28Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« 29Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. 30Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. 32Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«.
 34Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« 35Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. 36Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak, 37mert Istennek semmi sem lehetetlen«.  38Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.


 Az Egyház liturgiája ezzel a különleges ünneppel arra a napra akar emlékeztetni minket, amikor az Úr elküldte angyalát Názáretbe, hogy hírül adja Máriának: ő lesz Jézus édesanyja. Az evangélium nem a jeruzsálemi templomba vezet minket, mint Keresztelő János születésének hírüladásakor, hanem egy szegényes házba egy serdülő lányhoz, aki egyedül van, és akinek a neve is hétköznapi, Máriának hívják. Az angyal belép, és üdvözli őt. Mária egy hétköznapi lány volt, aki a falujában megszokott, mindennapi életet élte. Isten tekintete mégis őrajta pihent meg; fogantatásától fogva kiválasztotta arra, hogy ő legyen az Üdvözítő édesanyja. Isten a fogantatásától kezdve őrizte, gondozta, megtisztította minden bűntől, hogy befogadhassa Fiát. Ezért mondhatja az angyal: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes!” Máriát valóban Isten szeretete tölti el. Mindannyiunk közül az első ő, aki úgy viszonozta ezt az ingyenes szeretetet, hogy teljesen átadta magát az Úrnak. Az angyal szavainak hallatán zavarba jön, de az angyal rögtön megnyugtatja:„Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.” Ezek a szavak valójában még inkább megzavarják. Azért is, mert még nem élt Józseffel. Megkérdezi az angyaltól: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Ezt a választ kapja:„A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” Rengeteg gondolat kavaroghatott Mária fejében. Mondhatna nemet, és akkor megmarad a nyugodt élete, akkor azonban kivonta volna magát Isten tomásából. Ha igent mond, akkor a legjobb esetben is leányanya lesz. Mária az Úrra hagyatkozik, és így válaszol: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Ő, akit elsőként szeretett ilyen nagyon az Isten, az első lesz abban, hogy az angyal szavára teljes önátadással válaszol. Ő a hívők közül az első. Példaként áll előttünk, hogyan hallgassuk Isten szavát. Engedelmessége a megváltás gyökere. Azon a napon, abban az igenben az ellentétére fordult az ősszülők engedetlensége, és megkezdődött Jézus megváltó cselekvésének ideje. Máriával együtt tanuljuk meg a szívünkbe fogadni az evangéliumot.

Imádság az Úr anyjával, Máriával