MÁRCIUS 3., PÉNTEK

 Ez 18,21–28. Eltávolodni a bűntől, hogy éljünk, és meg ne haljunk

 

„Miért nem viseli a fiú az apja vétkét?” Ezekielnek ezek a szavai egy ma is elterjedt mentalitásra utalnak, amikor valakit származása, családja vagy egy mások által elkövetett bűn miatt ítélnek el. Senki sem vagy rossz egy más által elkövetett bűn következtében. Ez a bibliai szakasz megmutatja Isten hatalmas irgalmát, ami lehetővé teszi mindenki számára, hogy megváltozzon és megtérjen. Isten irgalmának nincsenek határai, hiszen az Úr mindig készen áll a megbocsátásra. Ám elkerülhetetlenül fontos, hogy aki vétkezett, beismerje a gonoszságot, amit elkövetett. Sőt, jó, ha az ember tisztában van azzal, milyen önző ösztönök laknak szívében, és akkor biza- lommal fordulhat Istenhez segítségért, kérheti, hogy ne térjen le törvényének útjáról. Minden hívő embernek éberen kell őrködnie önmaga felett: mindennap meghívást kap arra, hogy válasszon és rossz között. Minden hívőnek nap mint nap fel kell vállalnia a felelősséget Isten előtt a tetteiért és a döntéseiért. Isten mindig kész megbocsátani, de mindenkitől azt kéri, hogy felelősséggel éljen. Amikor a és a rossz között kell választanunk, akkor önmagában az, hogy igazak és jók vagyunk, nem garancia arra, hogy a mellett döntünk. Mindenkinek szüksége van Isten segítségére és a testvérek támogatására ahhoz, hogy Isten tervei szerint élje az életét.

A Szent Kereszt imádsága