A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a betegekért imádkoznak.
Dán 9,4b–10. Dániel
imádsága
Dániel próféta azzal kezdi, hogy őszintén megvallja, az egész nép hűtlen volt Istenhez: „Te igazságos voltál, Uram, nekünk pedig mind a mai napig szégyen borítja arcunkat.” A próféta elmondja az Úrnak, hogy végre az egész nép beismeri bűnét, és szégyenkezik miatta. Azok is, akik hazájukban, és azok is, akik száműzetésben élnek. Mindenki, minden megkülönböztetés nélkül, társadalmi helyzettől függetlenül tudatában van ennek a súlyos bűnnek, amely az Izraelt sújtó tragédiák eredete. A szövetség felbontása miatt Istennek el kellene ítélnie a népet. A próféta tisztában van ezzel, mégis merészen az Úrhoz fordul az imádságában: közbenjár a népért, hogy nagy irgalmában könyörüljön rajta. A bűnök megvallása bizonyára megnyitja az utat a bűnbocsánatkérés előtt. A próféta az egész néppel azonosul, és köz- benjár Jeruzsálem megmentéséért. Viselkedése Ábraháméra emlékeztet, aki Szodoma városáért hívja segítségül Istent, és Mózesére, aki Isten elé áll, hogy közbenjárjon a népért. A történelem nehéz pillanataiban mindig meg kell vizsgálnunk saját hűtlenségünket és felelősségünket. Amikor eltékozoltuk a békét, akkor Dánielhez hasonlóan szégyenkeznünk kell, amiért eltávolodtunk az Úrtól. Az Úr meghallgatja Dániel imádságát, és kijelöli azt az időt, amikorra „véget ér a gonoszság, lepecsételik a bűnt” (Dán 9,24): hetven hét után nyerik el a teljes bocsánatot. Dániel imádságának hatékonyságát az adja meg, hogy bízik Isten irgalmasságában. Ezt erősíti meg Jézus is a tanítványoknak, és nekünk is.
Imádság
a betegekért
