Szent Péter apostol székfoglalásának
ünnepe
Mt
16,13–19. Péter hitvallása
3Amikor
Jézus Fülöp Cézáreájának vidékére ment, megkérdezte tanítványait: »Kinek
tartják az emberek az Emberfiát?« 14Ők ezt felelték: »Egyesek
Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások meg Jeremiásnak, vagy egynek a
próféták közül.« 15Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok
engem?« 16Simon Péter válaszolt: »Te vagy a Krisztus, az élő
Isten Fia.« 17Jézus azt felelte neki: »Boldog vagy, Simon,
Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én
Atyám, aki a mennyekben van. 18Én pedig mondom neked: Te Péter
vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem
vesznek erőt rajta. 19Neked adom a mennyek országának kulcsait.
Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a
földön, föl lesz oldva a mennyekben is.«
A liturgia arra hív, hogy emlékezzünk
meg Péter szolgálatáról, és ünnepeljük meg. Hangsúlyozza egyrészt, hogy a római
egyház apostoli alapra épült, másrészt pedig hogy Péter a szeretetszolgálatban
kap vezető szerepet, vagyis olyan egyedülálló karizmát, mely utódaiban tovább
él. Az ezen a napon olvasott evangélium három szimbólumot sorakoztat fel: a
sziklát, a kulcsokat és az oldás-kötés hatalmát. Arra utal ezzel, hogy Péter az
Isten kiválasztottainak egész népére vonatkozó hivatást kapott. Jól tudjuk,
milyen üdvös az Egyház számára a Róma püspöke által az egység szolgálatában végzett
küldetés. Napjainkban ez még fontosabb, mint valaha. A globalizált világban,
mely hajlamos a megosztottságra, a pápa egyedülálló kincset képvisel. Ezt a
kincset őrizni, védeni kell, és meg kell mutatni mindenkinek. Az elsőség
forrása nem „a test és a vér”, nem egyéni, emberi képességekből ered, hanem
Isten Szentlelke ajándékozza az Egyháznak. Zavaros és bizonytalan korunkban
különösen is ékesszóló Ferenc pápa tanúságtétele. Ezt a sziklát maga Jézus
mutatta meg, amikor egy félreeső helyen gyűjtötte egybe a tanítványokat.
Megkérdezte tőlük, mit gondolnak az emberek róla. Elsősorban nem kíváncsiságból
tette, szüksége volt arra, hogy a tanítványok összhangban legyenek vele, úgy
érezzenek, ahogyan ő érez. Péter volt az, aki magához ragadta a szót, és
mindegyikük helyett válaszolt, megvallva hitét a tizenkét apostol nevében.
Jézus pedig boldognak nevezi őt. És azt mondja, erős lesz ez a ház, „az alvilág
kapui sem vesznek rajta erőt”, ami sémi nyelven azt jelentette, hogy a gonosz
erői hiába akarják lerombolni. Péternél vannak ennek az épületnek a kulcsai.
Isten háza nincsen zárva, vannak kapui, és Péternél vannak hozzá a kulcsok. Az evangélium
olyan házról beszél, amely már itt a földön épülni kezd, és amelynek a kulcsait
Péter már most megkapja. Ahogyan az oldás-kötés hatalmát is, mely a rabbinikus
nyelvezetben egyet jelent azzal a felelősséggel, hogy a ház minden lakója
között szövődjenek testvéri kötelékek.
