Lk 16,19–31. A dúsgazdag ember és a szegény Lázár
19Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett.
20Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel.
21Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit.
22Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették.
23Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt.
24Ekkor
felkiáltott neki: ‘Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt,
hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a
lángban!’
25Ábrahám
ezt felelte neki: ‘Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted
javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te
pedig gyötrődsz.
26Ráadásul
köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának
menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.’
27Erre az így szólt: ‘Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába,
28mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, e gyötrelmek helyére.’
29Ábrahám ezt válaszolta: ‘Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!’
30Az erre így könyörgött: ‘Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.’
31Erre
ő azt felelte: ‘Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a
halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!’«
Két ember, két élethelyzet: odalent Lázár, aki a gazdag ember asztalára függeszti tekintetét, hátha lehullik számára egy kis morzsa, odafent pedig a lakomázó gazdag, aki úgy tesz, mintha Lázár nem is létezne, meg sem látja. Ma egész népek, a szegény népek ott állnak a gazdagok ajtaja előtt, és várnak a morzsákra. Minden fejlődés ellenére sajnos a kevés gazdag és a sok szegény közötti távolság is egyre növekszik. Ahogy a példabeszédben a gazdag ember, aki a neve mellett az arcát is elvesztette, úgy ez a mi globalizált világunk is elvesztette az arcát. A példázatban Isten választása egyértelmű: Lázár mellé áll. Nevén szólítja, ahogyan a barátokat szokás, mert az emberek által kiselejtezett Lázár az, akit ő a legjobban szeret, és akit kiválaszt, hogy részt vegyen a mennyei lakomán. Az Úr és így tanítványai számára is a gazdag ember és a szegény Lázár közötti távolság elfogadhatatlan botrány, amire nincs igazolás. Ez a hatalmas szakadék ugyanakkor jelzi, hogy a gazdag embernek nagyon szomorú sors jut majd osztályrészül. Túl későn méri ezt fel, amikor már nem lehet legyőzni a távolságot. Ekkor a gazdag ember azt kéri, hogy figyelmeztessék legalább a testvéreit. Nem tudja, hogy a szakadékot nem hatalmas erőfeszítések árán kell legyőzni, hanem elég kinyitni a Szentírást (Mózest és a prófétákat). És ha ezt korábban megtette volna, testi szemein kívül a szíve is megnyílhatott volna. Tőlünk is ezt kéri az Úr, különösen a nagyböjti időben. Isten szava megérinti szívünket, és arra ösztönöz, hogy legyünk irgalmasok a városainkban élő sok-sok Lázárral. Ne hagyjuk, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadék tovább mélyüljön és szélesedjen!
Imádság az Egyházért
