Március 17., hétfő

 


A Santa Maria in Trastevere-bazilikában ma a békéért imádkoznak.

 

Dán 9,4b–10. Dániel imádsága

„Hozzád könyörgök, Uram, te nagy és félelmetes Isten, aki megtartod szövetségedet és irgalmadat azok iránt, akik szeretnek téged és megtartják parancsaidat! 5Vétkeztünk, gonoszságot követtünk el, istentelenül cselekedtünk, eltávoztunk és elfordultunk parancsaidtól és végzéseidtől. 6Nem engedelmeskedtünk szolgáidnak, a prófétáknak, akik nevedben szóltak királyainkhoz, fejedelmeinkhez, atyáinkhoz és az ország egész népéhez. 7Az igazság a tied, Uram, az arcpirulás pedig, miként a jelen mutatja, a miénk, Júda férfiaié, Jeruzsálem lakóié, egész Izraelé, legyenek bár közel vagy távol, mindazokban az országokban, ahová száműzted őket gonoszságaik miatt, amelyekkel ellened vétkeztek. 8Uram, az arcpirulás a miénk, királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, akik vétkeztek; 9de a tied, Urunk, Istenünk, az irgalom és a megbocsátás. Mi ugyanis eltávoztunk tőled, 10és nem hallgattunk az Úrnak, Istenünknek szavára, hogy törvénye szerint járjunk, amit nekünk szolgái, a próféták által adott 

Dániel próféta első szavaival őszintén megvallja, hogy a nép hűtlen volt Istenhez, de elismeri az elkövetett bűnt, és szégyenkezik miatta: „Te igazságos voltál, Uram, nekünk pedig mind a mai napig szégyen borítja arcunkat…” Azok is megvallják bűnüket, akik hazájukban maradtak, és azok is, akik messze földön, száműzetésben élnek. Mindenki, minden megkülönböztetés nélkül, társadalmi helyzettől függetlenül tudatában van ennek a súlyos bűnnek, amely az Izraelt sújtó tragédiák eredete. A szövetség felbontásának természetesen Isten ítéletét kellene maga után vonnia. A próféta tisztában van ezzel, mégis merészen az Úrhoz fordul az imádságában: közbenjár a népért, hogy nagy irgalmában könyörüljön rajta. A bűnök megvallása bizonyára megnyitja az utat a bűnbocsánatkérés előtt. A próféta az egész néppel azonosul, és közbenjár Jeruzsálem megmentéséért. Viselkedése Ábraháméra emlékeztet, aki Szodoma városáért alkudozik Istennel, és Mózesére, aki Isten elé áll, hogy közbenjárjon a népért. A történelem nehéz pillanataiban mindig meg kell vizsgálnunk saját hűtlenségeinket és felelősségeinket. Amikor eltékozoltuk a békét, akkor Dánielhez hasonlóan szégyenkeznünk kell, amiért eltávolodtunk az Úrtól. Az Úr meghallgatja Dániel imádságát, és kijelöli azt az időt is, amikorra „véget ér a gonoszság, lepecsételik a bűnt” (Dán 9,24): hetven hét után nyerik el a teljes bocsánatot. Dániel imádságának hatékonyságát az adja meg, hogy bízik Isten irgalmasságában. Ezt erősíti meg több alkalommal Jézus is a tanítványoknak, ahogy nekünk is.

Imádság a békéért