Mik 7,14–15.18–20.
Isten csodatettei az ő szeretetében nyilvánulnak meg
örökséged nyáját,
mely magányosan lakik az erdőségben,
a kertek közepén.
Legeljék Básánt és Gileádot,
mint a hajdankor napjaiban.
15Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről,
csodálatos dolgokat mutatok majd neki.
16Látják majd ezt a nemzetek,
és szégyent vallanak minden hatalmukkal.
Kezüket szájukra teszik,
és fülük megsiketül.
17Nyalják majd a port, mint a kígyók,
mint a föld csúszómászói;
reszketve bújnak elő palotáikból,
Istenünktől reszketnek, és félnek téged.
18Melyik isten hasonló hozzád,
aki megbocsátod a gonoszságot,
és elengeded örökrészed maradékainak bűnét?
Nem folytatja tovább haragját,
mert az irgalmasságot szereti.
19Ismét irgalmaz Ő majd nekünk;
leveszi rólunk gonoszságainkat,
s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
20Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt,
irgalmasságot Ábrahám iránt,
amint megesküdtél atyáinknak
a hajdankor napjaiban.
Mikeás próféta úgy beszél Istenről, mint
pásztorról, aki nyáját, Izraelt vigyázza. Tudja, hogy az Úr gondot viselt rá az
Egyiptomból való kivonulástól kezdve, amikor megszabadította népét a fáraó
rabszolgaságából. A pásztor képével a figyelmes és elővigyázatos gondoskodást
idézi meg, a nyáj egységének megóvását, nehogy szétszaladjon, a juhok életének
védelmét, akár saját élete árán is. És fohászkodik a Pásztorhoz, hogy lépjen
ismét közbe népéért. Kétféleképpen kell megmutatkoznia az isteni
beavatkozásnak. Az első a megbocsátás: „Melyik isten olyan, mint te, aki
elveszed a gonoszságot, és megbocsátod a vétkeket?” A második a hűség a
szeretetben: „Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger
mélyére minden bűnünket!” Az Úr valóban jó pásztor, aki gondoskodik népéről, először
is megbocsát neki. Az Úr bűnbocsánata pedig minden másnál jobban árulkodik
arról, ki Izrael Istene, és milyen távol áll minden bálványtól. A pásztor
alakját Jézus használja később: ő maga is a juhait jól ismerő pásztorként
jellemzi majd magát, aki nevén szólítja a rábízottakat, és az akolba tereli
őket. Ha pedig akad köztük egy, amelyik eltéved, otthagyja a többit, hogy
elmenjen azt az egyet megkeresni. Kérjük az Urat, hogy képesek legyünk
meghallani, amikor jó pásztorként szól hozzánk, s hogy egyetlen nagy nyája
lehessünk azáltal, hogy csak őt követjük, és csak az ő irgalmasságából tanulva
igyekszünk élni.
Előesti
imádság
