Június 16., hétfő


A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a békéért imádkoznak.

 

2Kor 6,1–10. Az evangélium ereje

1Mint munkatársaitok pedig, intünk titeket, hogy az Isten malasztját hiába ne vegyétek.
2Mert azt mondja: „Kellemes időben meghallgatlak téged, és az üdvösség napján megsegítelek téged.“ Ime most van a kellemes idő, íme most az üdvösség napja.

   3Senkinek semmi botrányt ne okozzunk, hogy ne szidalmaztassék a mi szolgálatunk;Kor. I. 10,32 
4hanem mindenben úgy viseljük magunkat, mint Isten szolgái, sok tűrésben, háborúságban, szükségben, szorongatásban.Kor. I. 4,1  5vereségben, tömlöczben, lázadásban, fáradságban, virasztásban, böjtölésben,
   6tisztaságban, tudományban, hosszúvárakozásban, kegyességben, a Szentlélekben, színletlen szeretetben,

   7az igazság igéjében, az Isten erejében, az igazság fegyvereivel jobb és bal felől,

   8dicsőség és becstelenség, gyalázat és jó hír között; mint csábítók, mégis igazmondók; mint ismeretlenek, mégis ismeretesek;

   9mint halálra váltak, és íme élünk; mint megverettek, de meg nem ölettek;

   10mint szomorúak, mégis mindig örvendezők; mint szűkölködők, mégis sokakat gazdagítók; mintha semmink sem volna, mégis mindennel bírók. 

Pál számtalan nehézséggel nézett szembe, hogy ne valljon kudarcot apostoli szolgálatában: verések, bebörtönzés, zűrzavar, fáradtság, virrasztás, böjt... Ezek egyike sem tartotta vissza az evangélium hirdetésének küldetésétől. A tisztaság, a bölcsesség, a türelem, a jóindulat, a szentség és az őszinte szeretet érzéseivel felvértezve nem hagyott fel az evangélium közvetítésével és a közösségek szolgálatával. Az Ige, amelyet az Úr rábízott, volt az ereje, a támasza. Ezen a horizonton Jézus minden tanítványa, aki külső javakban szegény, belső gazdagsággal rendelkezik, amely fenntartja őt, miközben hirdeti az evangéliumot; sőt, ezt hirdetve ők maguk is erősebbé és együttérzőbbé válnak. Pál emlékezteti erre a korintusi keresztényeket. Ezt írja nekik: „Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak.” De apostoli szívének tágasságára ők a szívük szűkösségével válaszoltak. Pál azonban egy apa szeretetével („Mint gyermekeimhez szólok…”) azt mondja nekik: „…tárjátok ki ti is a szíveteket!” Ez a feltétele az evangélium befogadásának.

Imádság a békéért