JÚNIUS 7., SZOMBAT, PÜNKÖSD VIGÍLIÁJA

 ApCsel 28,16–20.30–31. Pál Rómában

¹⁶Amikor megérkeztünk Rómába, Pál engedélyt kapott, hogy saját szállást vegyen egy katona őrizete alatt. ¹⁷Három nap múlva magához kérette a tekintélyesebb zsidókat. Amikor összejöttek, beszélt hozzájuk: „Testvérek! Semmit sem vétettem a nép vagy atyáink szokásai ellen, mégis megkötöztek Jeruzsálemben, és a rómaiak kezére adtak. ¹⁸Ezek kivizsgálták ügyemet, s szabadon akartak engedni, mert semmi okot nem találtak, amiért halálra ítéljenek. ¹⁹A zsidók azonban tiltakoztak, így kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népemet akarnám vádolni. ²⁰Azért kérettelek ide, hogy lássalak benneteket, és szóljak hozzátok. Ezt a bilincset Izrael reménysége miatt rakták rám.” 30Két álló esztendeig ott maradt bérbe vett szállásán, s fogadott mindenkit, aki csak fölkereste. 31Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.

 

Az Apostolok cselekedetei befejezése röviden leírja, hogyan érkezett el az evangélium Rómába. Pál egy magánházban kezdte meg misszióját, miközben házi őrizetben volt. A római hatóságok bizonyos jóindulatát élvezve meghívhatta a zsidó közösség képviselőit. És bár sokan közülük nem fogadták örömmel a prédikációját, mégsem voltak ellenségesek vele szemben, sőt, nagyfokú toleranciát tanúsítottak, és biztosították arról is, hogy semmiben sem neheztelnek rá. Pál két évig tartózkodott ebben a házban, amely valószínűleg a zsidó negyed közelében volt. Missziós központtá alakította. Bár testileg meg volt láncolva, intenzív apostoli munkát végzett: a házban embereket fogadott, prédikált, imádkozott és leveleket írt távoli közösségeknek. Semmi, még a láncok sem akadályozták meg az apostolt abban, hogy az evangéliumot hirdesse. Micsoda példa számunkra, akiknek szintén vannak eszközeink, de nehezen vagy egyáltalán nem tudunk az emberek szívéhez szólni! Az elbeszélés ezen a ponton hirtelen megáll, mintha azt akarná jelezni, hogy itt kezdődik a kereszténység egész világra szóló elterjedése. Nem beszél Pál mártírhaláláról sem. Más forrásokból tudjuk, hogy Rómában töltött második éve végére megváltozott a keresztényekkel szembeni légkör, és Néró üldözést indított, amelynek Péter és Pál is áldozatául esett. Lukács csak azt hangsúlyozza, hogy Pál őszintén hirdette a keresztény hitet. Az a fiatalember, aki a köpenyekre vigyázott, mikor Istvánt megkövezték, engedte, hogy Jézus meghódítsa magának, olyannyira, hogy elindult a világ útjaira, „Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról”. Rómába érkezve Pál, aki zsidó volt és római polgár, azaz a világból való, bár testileg meg volt láncolva, megtapasztalta Jézus tanítványának nagy szabadságát.

Előesti imádság