Kiv 2,1–15. Mózes születése
1Egy Lévi házából való férfi elment, és feleséget vett a maga nemzetségéből.2Az fogant és fiút szült. Mivel látta, hogy szép, rejtegette három hónapig.3Amikor aztán tovább már nem titkolhatta, fogott egy gyékénykosárkát, bekente aszfalttal és szurokkal, beletette a gyermeket, és kitette a folyó partján levő sás közé.4A nénje pedig messzebb megállt, és figyelte a dolog kimenetelét.5A fáraó lánya éppen lement, hogy megfürödjék a folyóban. A szolgálói ezalatt a folyó partján járkáltak. Amikor a fáraó lánya meglátta a kosárkát a sás között, odaküldte egyik szolgálóját, elhozatta,6és kinyitotta. Amikor látta, hogy egy nyöszörgő gyermek van benne, megkönyörült rajta, és így szólt: „Ez a héberek gyermekei közül való!”7A gyermek nénje ekkor azt mondta neki: „Akarod-e, hogy elmenjek, és hívjak neked egy héber asszonyt, hogy szoptassa a gyermeket?”8Az így felelt: „Menj!” Elment a lány, és elhívta a gyermek anyját.9A fáraó lánya így szólt hozzá: „Fogd ezt a gyermeket, és szoptasd nekem! Jutalmadat megadom majd neked!” Az asszony fogta a gyermeket, szoptatta, és amikor megnőtt, átadta a fáraó lányának.10A fáraó lánya fiává fogadta, és elnevezte Mózesnek, mondván: „Mert a vízből vettem ki.”11Azokban a napokban, amikor Mózes már felnőtt, kiment testvéreihez. Látta sanyargatásukat, és hogy egy egyiptomi ember üti az ő egyik héber testvérét.12Ekkor szétnézett erre is, arra is, és amikor látta, hogy nincs ott senki sem, leütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban.13Másnap ismét kiment, és azt látta, hogy két héber ember civódik. Azt mondta erre annak, aki jogtalanul cselekedett: „Miért ütöd felebarátodat?”14Az így felelt: „Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá fölénk? Talán meg akarsz ölni, ahogy tegnap megölted az egyiptomit?” Megijedt erre Mózes, és azt mondta: „Hogyan derülhetett ki ez a dolog?”
Mózes születésének elbeszélése ámulatba ejt bennünket. Lévi törzséből származik, abból a törzsből, amely erőszakossága miatt átkozott lett (Ter 49,5–7), egyiptomi neve van, és teljes mértékben az egyiptomi kultúrában nőtt fel. Szinte kettős identitásról beszélhetünk: Mózes egyszerre zsidó és egyiptomi. Ellentmondásos a helyzete, ez azonban nem akadályozza meg Istent abban, hogy éppen őt válassza ki Izrael népének megszabadítására. Sőt, Mózes története rávilágít, hogy Isten tervében értéke van annak, ha valaki másokkal együtt nő fel, még ha olyan világban is, amely gyakran idegennek tűnik a mentalitásától, kultúrájától. Mózes megmenekült a folyóból, mert Isten megmentette, és ezzel mintha előrevetítené azt a feladatot, amit majd erre a gyermekre bíz, hogy mentse meg népét a szolgaságtól a tenger vizén keresztül. Úgy tűnt, mintha Izrael rabszolgasorsra lenne ítélve, amelyből lehetetlen megmenekülni, de Isten nem hagyja el az embereket, nem hagyja el a szegényeket, a rabszolgákat, a világ kitaszítottjait. Továbbra is sok Mózest teremt, hogy legyőzve a csüggedést, kitapossák a szabadság útját. Mózes története valójában ma is arra emlékeztet minket, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Isten nem jelenik meg explicit módon a történetben, mégis ő az, aki irányítja az emberi történelmet. Mondhatjuk, hogy ez az Isten a kivonulás Istene: úgy vezérli lépteinket, hogy közben nem jelenik meg előttünk. Arca és szavai Mózes arcán és szavain keresztül mutatkoznak meg.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
