Kiv 19,1–2.9–11.16–20b. A szövetség hegyén, a Sínai-hegyen
1A mai napon, Izraelnek Egyiptomból való kijövetele után a harmadik hónapban, eljutottak a Sínai pusztába.2Elindultak ugyanis Refidimből, és amikor a Sínai pusztába érkeztek, tábort vertek ezen a helyen. Izrael itt a heggyel szemben verte fel sátrait
9az Úr azt mondta neki: „Most tehát eljövök majd hozzád a felhő homályában, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyen neked mindörökre.”Miután Mózes elmondta a nép szavait az Úrnak,10az Úr azt mondta neki: „Menj el a néphez, és tartass velük megszentelődést ma és holnap! Mossák ki ruháikat,11hogy készen legyenek a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép előtt a Sínai hegyére!
16Amikor
aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, íme, mennydörögni
és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre
erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban
volt.17Erre Mózes kivezette őket a táborhelyről Isten elé, és ők odaálltak a hegy tövébe.18Füstölgött
az egész Sínai hegy, mert az Úr tűzben szállt le rá. Úgy szállt belőle a
füst felfelé, mint az olvasztókemencéből, és erősen rengett az egész
hegy.19A harsonazengés pedig csak növekedett és egyre erősebben szólt. Mózes beszélt és Isten válaszolt neki.20Miután az Úr leszállt a Sínai hegyre, a hegy csúcsára, fölhívta Mózest a hegy tetejére. Amikor felment
Miközben a szentíró beszámol a Törvényt tartalmazó kőtáblák átadásáról, kiemeli, mekkora félelmet váltott ki az izraelitákból Isten megjelenése: „Harmadnap virradatkor mennydörgés és villámlás tört ki (…) A táborban az egész nép remegett.” Az egész nép ott sorakozott a hegy lábánál, miközben Mózes fölment, „beszélt, és az Úr felelt neki”. A hit és a szövetség ebből a párbeszédből születik: Isten szól Mózeshez. Az Isten és az ő népe közti köteléket a szó erősíti meg. Isten szól, és a szavait Mózes tolmácsolja a nép felé, majd ugyancsak ő közvetíti a nép válaszát is. Mózes közvetítő tevékenysége alapvető fontosságú. A továbbadásban ugyanúgy szükség van arra, aki elmondja, mint arra, aki meghallgatja az üzenetet, különben az csak üres hang marad. A szavakon kívül fontos szerep jut a látásnak is, még ha akkor és ott ez furcsán is ment végbe: Izrael szeme előtt megkapó természeti jelenségek sora játszódott le, Istent azonban nem látták. Mindebből világosan kiderül, hogy Isten elérhetetlen. Ő szent, vagyis elkülönült. Jelenlétének, cselekedeteinek, erejének jelei azonban láthatók. Arca ugyan láthatatlan, de nincs messze tőlünk, nem idegen. Szavai és a jelenlétére utaló jelek által ott van az emberek között, és eljön majd az idő, amikor személyesen is alászáll a földre Igéjén keresztül, mely Jézusban ölt testet.
Imádság az Egyházért
