Július 26., szombat

 


Szent Joachim és Anna, az Úr nagyszülei ünnepnapján emlékezzünk minden olyan idős emberre, akik szeretettel nyilvánítják ki hitüket a fiatalabbaknak.

A Rómában 1992-ben pszichés betegségben elhunyt Maria emléknapján vele együtt az összes pszichés betegre emlékezünk.

 

Sir 44,1.10–15. A nemzedékek dicsőítése

1Hadd dicsérjük a híres férfiakat,a mi őseinket nemzedékeik sorában. 

10De azoknak a jámbor férfiaknak,akiknek jósága nem ért véget,11a javaik megmaradnak ivadékuknál,és szent örökségük unokáiknál,12a szövetségek részese marad utódjuk,13és miattuk gyermekeik is mindörökre.Törzsük mindörökké fönnmarad,és dicsőségük el nem enyészik.14Testüket békében eltemették,és nevük él nemzedékről nemzedékre.15Népek emlegetik bölcsességüket,és dicséretüket hirdeti a közösség.

A „nagy hírű férfiak”, akikről Sirák fia könyvének ebben a részletében szó van, a „jótett férfiai” (haszidim) a zsidó hagyományban. Isten bizonyos értelemben mindig olyan embereken keresztül irányította a történelmet, akik a benne való hit és az ő szava nevében növelték a szeretetet és a könyörületességet a világban. Az emlékezet a vallásos élet kulcsa Izrael népe és az egész emberiség számára. Ahogy a holokauszttúlélő Primo Levi író mondja: „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.” Napjainkban, amikor a két világháborút átélt nemzedék lassan elhagy bennünket, a Szentírás fölhívja a figyelmünket arra, hogy az emlékezés az egyik legfontosabb örökségünk. Július negyedik vasárnapját, ami a legközelebb esik a mai naphoz, amelyen Szent Joachimot és Annát, Mária szüleit ünnepeljük, Ferenc pápa a nagyszülők és idősek világnapjává tette, hogy ne feledkezzünk meg a hitről, amit tőlük kaptunk. Tiszteljük tehát az időseket, a „jeles embereket” is, akiknek nemzedékei megtapasztalták a gonosz és a háború erejét. Emlékük arra ösztönöz bennünket, hogy a béke tanúi legyünk, és a fiatalok és idősek közötti szövetségben folytatódjék a hit továbbadása. Az emlékezésben a történelem a csodatevő Isten dicsőítésének liturgiájává válik. Minden nemzedék Isten szívében van, és az atyákra emlékező Izrael története ráébreszt bennünket arra, hogy Isten az, aki először gondol ránk.

Előesti imádság