Február 12., csütörtök

 

1Kir 11,4–13. Salamon uralmának hanyatlása

⁴Amikor ugyanis már vén volt, feleségei arra csábították szívét, hogy más isteneket kövessen, s így szíve nem volt teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint Dávidnak, apjának a szíve, ⁵hanem Astartét, a szidoniak istennőjét s Molokot, az ammoniták bálványát tisztelte Salamon, ⁶és azt cselekedte Salamon, ami nem tetszett az Úrnak, s nem követte oly teljesen az Urat, mint apja, Dávid. ⁷Ekkoriban építtetett Salamon templomot Kámosnak, a moabiták bálványának, a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen, meg Moloknak, Ammon fiai bálványának, ⁸s ugyanígy járt el minden idegen feleségével, akik az ő isteneiknek tömjéneztek, s áldoztak.

A büntetés

⁹Megharagudott erre az Úr Salamonra, hogy elfordult az elméje az Úrtól, Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki, ¹⁰s éppen azt parancsolta meg, hogy ne kövessen más isteneket, s ő mégsem tartotta meg, amit az Úr megparancsolt neki. ¹¹Azt mondta azért az Úr Salamonnak: „Mivel ezt tudtad, s mégsem tartottad meg szövetségemet s parancsaimat, amelyeket meghagytam neked, azért elszakítom tőled királyságodat és szolgádnak adom. ¹²Mindazonáltal apád, Dávid miatt nem a te napjaidban cselekszem meg ezt, hanem fiad kezéből szakítom majd el, ¹³s nem is veszem el az egész királyságot, hanem egy törzset meghagyok fiadnak, szolgám, Dávid miatt s Jeruzsálem miatt, amelyet kiválasztottam.”

Salamon „olyat tett, ami gonosznak számít az Úr szemében, és nem követte hűségesen az Urat, mint atyja, Dávid”. Ebben az ítéletben benne van, miért lett szomorú vége Salamonnak és királyságának. Mindez azonban nem véletlenül és nem is hirtelen történt. A bűnnek, akárcsak a megtérésnek, megvan a maga története minden hívő szívében. És ez a történet soha nem független másoktól: mindannyian egymáshoz kapcsolódunk jóban és rosszban egyaránt. Salamon hagyta, hogy elcsábítsa, majd uralma alá vonja őt az a perverz logika, amely akkor lép működésbe, ha az ember gőgössé válik. Először a pénz és a gazdagság rabszolgájává lesz, majd a mások iránti tisztelet vész el belőle, végül pedig a személyes vágyak hajszolása élteti, amely a szexualitásban találja meg több mint termékeny táptalaját. Salamon hatalmas háremet építtet magának. Igaz, hogy az ókori uralkodók számára ez a gazdagság és a hatalom kifejezését jelentette, főleg, ha a nők más népekből származtak. De a probléma egyre súlyosabbá vált, mert a pénz, a gazdagság és a szex rabszolgasága Salamon szívét eltávolította Istentől. A probléma mindig a szívben rejlik. Jézus is megmondja majd: „Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt 6,21) A Második Törvénykönyv a királlyal kapcsolatban ezt írja elő: „Ne tartson sok lovat, s ne akarja visszavezetni a népet Egyiptom földjére lóállományát gyarapítani. (…) Túlságosan sok aranyat, ezüstöt se halmozzon fel.” (MTörv 17,16–17) Salamon megszegi ezeket a rendelkezéseket: Egyiptomból hozat lovakat magának, és hatalmas vagyont halmoz fel. Annyira magával ragadta a hatalom gőgje, hogy sem az Úrnak, sem irgalmának nem hagyott helyet. Dávid is vétkezett, de meghallgatta a prófétát, felismerte bűnét, és bocsánatot kért. Salamon szomorúságban végezte be napjait, és a fiai nagy árat fizettek apjuk bűnéért: darabokra hullott a királyság.

Imádság az Egyházért