Szeptember 23., szombat

Apcsel 10, 44-48 Kornéliusz házára leszáll a Szentlélek


44Miközben Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik az igét hallgatták. 45A körülmetéltségből származó hívek, akik Péterrel jöttek oda, elcsodálkoztak, hogy a Szentlélek kegyelme a pogányokra is kiáradt. 46Hallották ugyanis őket nyelveken beszélni és magasztalni Istent. 47Ekkor Péter azt mondta: »Vajon megtagadhatjuk-e a keresztség vizét azoktól, akik a Szentlelket éppúgy elnyerték, mint mi?« 48Elrendelte tehát, hogy kereszteljék meg őket Jézus Krisztus nevében. Ekkor megkérték őt, hogy maradjon náluk néhány napig.

Péter találkozása a római századossal és családtagjaival az Evangélium és a pogány családok közti első kapcsolatfelvétel. Úgy is mondhatjuk hogy egy új Pünkösd, de nem Jeruzsálemben, hanem Cezáreában. Lukács így ír: “Péter még be sem fejezte a beszédet, s a Szentlélek már leszállt mindenkire, aki hallgatta a tanítást.” A Szentlélek a pogányokra is leszállt. Ezt rögtön megértették a zsidó-keresztények, akik Péterrel jöttek: “A zsidókból lett keresztények, akik Péterrel érkeztek, ámulatba estek, hogy a Szentlélek ajándéka a pogányokra is kiárad.” Ez volt a Szentlélekkel való megkeresztelkedés , még jóval a vízben való megkeresztelkedés előtt. Isten történelemben való megjelenésének új jele volt, ami megértést, befogadást, magyarázatot kért. Péter interpretálta ezt az Isteni jelet, és kiterjesztette a nem megkereszteltekre is, azaz a pogányokra. Kornéliusz házában az Evangélium elkezdte új útját a pogányok között, elérkezett hozzánk is és újból kéri, hogy ma is járjunk rajta. A cezáreai Pünkösdhöz hasonlóan a mai Pünkösdöket is meg kell élni, meg kell valósítani, azokkal a jóakaratú férfiakkal, és nőkkel, akiket az Úr elénk vezet.
Előesti imádság