Szeptember 1., péntek

Szent Egyedre emlékezünk, aki szerzetes volt, és Keletről érkezett Nyugatra. Franciaországban élt, és sok szerzetes atyja lett. A Sant’Egidio közösség a róla nevezett templom nevét vette fel. A második világháború kezdetére is emlékezünk, és azért imádkozunk, hogy minden háború véget érjen. Az ortodox egyházban ma kezdődik a liturgikus év. A teremtett világról való gondoskodás nemzetközi imanapja és a muzulmánok számára az Áldozat ünnepe (Aida al-Adha)

Máté 5, 1-13 Boldogok a szegények


1A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá, 2ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:
3»Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
4Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
5Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégülést nyernek.
7Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.
8Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.
9Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
10Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.
11Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam.
12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak

Ma Szent Egyedre, középkori szerzetesre emlékezünk, aki Görögország területéről érkezett és telepedett le Dél –Franciaországban. A IX. században élt, amikor az Egyház még nem volt megosztott és gyakoriak voltak a Kelet-Nyugat közti kapcsolatok. Nem véletlen, hogy ma – az ortodox Egyházban a liturgikus év ma kezdődik – imára gyűlünk össze az Egyház egységéért. E szent szerzetes Isten elsőségére emlékeztet minket, amit sugároznia kell minden tanítványnak. Ezért a választásáért a szent nem maradt egyedül. Atyja lett egy szegényeket védelmező kis közösségnek. Erre utal az a kéz, amelyet a szarvasra célzó király nyila sebez meg. Halálának helye, a Compostelába vivő út mentén, segíti, hogy emléke Európa minden szegletén elterjedjen. Századokon át, mindenfajta betegség esetén az ő nevét hívták segítségül a gyógyulások érdekében. Napjainkban, a Szent Egyed közösség, aki a római Trastevere negyedben Sant’Egidio nevéről elnevezett templomot őrzi, róla kapta a nevét. 1973-ban ez a kis templom lett a Közösség első háza és központja. Itt őrzik a Szent Arc ikont, amit a világon lévő Közösségek mindenütt szemlélnek. A könyv borítójáról is Ő őrködik felettünk , amikor imádkozunk. Egyszerű alkalom ez arra, hogy együtt imádkozzunk azzal a néppel, aki kelettől nyugatig, az egész világon nem fárad bele az Úr Igéjének olvasásában, a világ békéjéért mondott imájába.
Ma a XX. század közepén pusztító második világháború kitöréséről is megemlékezünk. A mai evangéliumi rész Jézussal együtt a boldogság mondások hegyére visz minket. Máté evangélista Jézust a hegyen prédikálva ábrázolja, arról a kiváltságos helyről, ahonnét maga Isten tanít. Jézus előtt ott a tömeg, ami már napok óta követi. Elképzeljük őt, ahogy rájuk tekint: ismeri őket, ha történetüket nem is, de felmerülő kérdéseiket, szükségleteiket igen. Szívében megrendül. Az együttérzésben megtalálhatjuk az Egyház életének, minden keresztény közösségnek értelmét. Jézus “boldognak“ mondja a szegényeket, az elesetteket, mindazokat, akik velük együttéreznek. Új utat ajánl a világnak: a szegények és a tanítványok szövetségét. Ez a boldogság és öröm útja. Isten királyságának útja. Jézus kijelenti, hogy boldogok a lélekben szegények, vagyis a szelídek (egyáltalán nem jelenti a gazdagot, vagy akik Istentől távol élnek), majd boldogok az irgalmasok, a szomorkodók, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, boldogok a tisztaszívűek, akiket az igazság miatt üldöznek és akiket Jézus miatt gyaláznak. Ehhez hasonlót a tanítványok még nem hallottak. Ezek a szavak irreálisnak tűnhettek nekik. Jézus számára azonban valóság volt, mert arról a világról beszélt, amelyet ő alapít a földön. Miközben megszokott életünket éljük, az Evangélium ma is ajánlja ezeket a szavakat. Szép szavak ezek, de nem megvalósíthatók – tennénk hozzá. Vajon Jézus számára is megvalósíthatatlanok ? Jézus a tanítványoknak valódi, és teljes örömet szeretne adni. Olykor mi is kicsivel jobb, kicsit nyugodtabb világban szeretnénk élni. Nem kell több. Valóban “boldogok” szeretnénk lenni.
A boldogság mondások mégis túlzó különleges, nehéz szavak lettek; mivel mély gondolatokat tartalmaznak, nem esnek egybe vágyainkkal már többé nem elégítenek ki minket. Mégis igazi “jó hír” számunkra: kiránt minket az egyre banálisabb életformánkból, hogy olyan lét felé vezessen, amely értelemmel és valódi örömmel van telve. Nem volt magasröptű beszéd az akkori tömegnek, úgy a mai tanítványoknak se túlzóak Jézus szavai. Kiemelik Jézus igazi Arcát. A boldogságok embere ő, a szegény, a szelíd, az igazságra éhező, az irgalmas és az erővel teli, majd elüldözik, és megölik. Szemléljük és kövessük Őt, mi is boldogok lehetünk.
Imádság a Szentekkel