Szent
Kaluttai Teréz anya emléknapja.
Apostolok
Cselekedetei 8,9–25. Simon mágus
9Élt
a városban egy Simon nevű férfi, aki varázsló volt, és azzal
ámította Szamária népét, hogy fontos személynek adta ki magát.
10A
népnek apraja-nagyja hallgatott rá. „Ő az Isten ereje, melyet
nagynak neveznek!” – mondták. 11Csüggtek
rajta, mert már jó ideje ámította őket mesterkedéseivel. 12De
amikor hittek Fülöpnek, aki Isten országáról és Jézus Krisztus
nevéről beszélt nekik, megkeresztelkedtek, férfiak és nők
egyaránt. 13Maga
Simon is hívő lett, megkeresztelkedett, és Fülöphöz
csatlakozott. A jelek és a nagy csodák láttán elámult. 14Amikor
a Jeruzsálemben maradt apostolok meghallották, hogy Szamária
elfogadta az Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost.
15Amikor
megérkeztek, imádkoztak értük, hogy megkapják a Szentlelket.
16Mert
még egyikükre sem szállt le, csak meg voltak keresztelve az Úr
Jézus nevére. 17Rájuk
tették hát kezüket, s erre megkapták a Szentlelket. 18Amikor
Simon látta, hogy az apostolok kézrátétellel közvetítik a
Szentlelket, pénzt ajánlott fel nekik: 19„Adjatok
nekem is olyan hatalmat – mondta –, hogy akire csak ráteszem a
kezem, megkapja a Szentlelket.” 20Péter
elutasította: „Vesszen el a pénzed veled együtt, mert azt
hitted, hogy az Isten ajándékát pénzen meg lehet venni. 21Semmi
részed benne és semmi közöd hozzá, mert szíved nem tiszta az
Isten előtt. 22Térj
meg hát gonoszságodból, és kérd az Istent, hogy bocsássa meg
szíved szándékát! 23Úgy
látom, elöntött a keserű epe, és fogva tart a gonoszság.”
24„Könyörögjetek
értem az Úrhoz – kérte Simon –, hogy semmi se érjen abból,
amit mondtatok.” 25Miután
így tanúságot tettek és hirdették az Úr szavát, visszatértek
Jeruzsálembe, útközben sok szamáriai faluban hirdették az
evangéliumot.
Szamária
fővárosában élt egy Simon nevű varázsló, aki féltette a
kenyerét Fülöptől, akinek működése sok ember számára vonzó
volt. Simont is lenyűgözte Fülöp tanítása, és azt kérte tőle,
hogy keresztelje meg. Gyakran elment hozzá, mert azt gondolta, hogy
fortélyokat leshet el tőle, amelyeket a maga kedvére használhat
fel, és még bevétele is lesz belőle. De az evangéliumot senki
sem állíthatja a maga érdekeinek szolgálatába, még ha nemes is
a szándéka, legkevésbé pedig arra nem használhatja, hogy önmagát
helyezze általa előtérbe. Simon mágus azt gondolta, hogy az
evangéliumot megvásárolhatja, és a maga céljaira használhatja.
Nem értette, hogy ajándék, amelyet készséges szívvel kell
fogadni. Ezért elment Péterhez, aki Jánossal együtt azért
érkezett Szamáriába, hogy meglátogassa és megerősítse az
ígéretes közösséget. Azt mondta neki, hogy bármilyen összeget
kifizetne azért a hatalomért, amellyel ők bírnak. Péter a
szavain megbotránkozva szigorúan mondta: „Vesszen el a pénzed
veled együtt” (20). Az Úr szeretetét nem lehet megvásárolni,
ingyenes, ahogyan ingyenes az ereje, és a hatalma is. A hit és a
szeretet terén nincs adásvétel. Egy olyan társadalomban, mint a
miénk, ahol a kapcsolatokat az adok-kapok szemlélete jellemzi, az
Apostolok Cselekedeteinek e sorai világosan rámutatnak, hogy az
evangélium ingyenessége milyen felbecsülhetetlen értékű kincs.
Amiatt is, mert mindenki részesülhet belőle, különösképpen a
szegények, akik egyébként sem tudnák megvásárolni. Mindannyian
befogadhatjuk és megízlelhetjük az evangélium ajándékát. Ez a
mi üdvösségünk és a világ üdvössége.
Imádság
az Úr anyjával, Máriával