Szeptember 5., kedd

Szent Kaluttai Teréz anya emléknapja. 
 
Apostolok Cselekedetei 8,9–25. Simon mágus

 
9Élt a városban egy Simon nevű férfi, aki varázsló volt, és azzal ámította Szamária népét, hogy fontos személynek adta ki magát. 10A népnek apraja-nagyja hallgatott rá. „Ő az Isten ereje, melyet nagynak neveznek!” – mondták. 11Csüggtek rajta, mert már jó ideje ámította őket mesterkedéseivel. 12De amikor hittek Fülöpnek, aki Isten országáról és Jézus Krisztus nevéről beszélt nekik, megkeresztelkedtek, férfiak és nők egyaránt. 13Maga Simon is hívő lett, megkeresztelkedett, és Fülöphöz csatlakozott. A jelek és a nagy csodák láttán elámult. 14Amikor a Jeruzsálemben maradt apostolok meghallották, hogy Szamária elfogadta az Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. 15Amikor megérkeztek, imádkoztak értük, hogy megkapják a Szentlelket. 16Mert még egyikükre sem szállt le, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. 17Rájuk tették hát kezüket, s erre megkapták a Szentlelket. 18Amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétellel közvetítik a Szentlelket, pénzt ajánlott fel nekik: 19„Adjatok nekem is olyan hatalmat – mondta –, hogy akire csak ráteszem a kezem, megkapja a Szentlelket.” 20Péter elutasította: „Vesszen el a pénzed veled együtt, mert azt hitted, hogy az Isten ajándékát pénzen meg lehet venni. 21Semmi részed benne és semmi közöd hozzá, mert szíved nem tiszta az Isten előtt. 22Térj meg hát gonoszságodból, és kérd az Istent, hogy bocsássa meg szíved szándékát! 23Úgy látom, elöntött a keserű epe, és fogva tart a gonoszság.” 24„Könyörögjetek értem az Úrhoz – kérte Simon –, hogy semmi se érjen abból, amit mondtatok.” 25Miután így tanúságot tettek és hirdették az Úr szavát, visszatértek Jeruzsálembe, útközben sok szamáriai faluban hirdették az evangéliumot.

Szamária fővárosában élt egy Simon nevű varázsló, aki féltette a kenyerét Fülöptől, akinek működése sok ember számára vonzó volt. Simont is lenyűgözte Fülöp tanítása, és azt kérte tőle, hogy keresztelje meg. Gyakran elment hozzá, mert azt gondolta, hogy fortélyokat leshet el tőle, amelyeket a maga kedvére használhat fel, és még bevétele is lesz belőle. De az evangéliumot senki sem állíthatja a maga érdekeinek szolgálatába, még ha nemes is a szándéka, legkevésbé pedig arra nem használhatja, hogy önmagát helyezze általa előtérbe. Simon mágus azt gondolta, hogy az evangéliumot megvásárolhatja, és a maga céljaira használhatja. Nem értette, hogy ajándék, amelyet készséges szívvel kell fogadni. Ezért elment Péterhez, aki Jánossal együtt azért érkezett Szamáriába, hogy meglátogassa és megerősítse az ígéretes közösséget. Azt mondta neki, hogy bármilyen összeget kifizetne azért a hatalomért, amellyel ők bírnak. Péter a szavain megbotránkozva szigorúan mondta: „Vesszen el a pénzed veled együtt” (20). Az Úr szeretetét nem lehet megvásárolni, ingyenes, ahogyan ingyenes az ereje, és a hatalma is. A hit és a szeretet terén nincs adásvétel. Egy olyan társadalomban, mint a miénk, ahol a kapcsolatokat az adok-kapok szemlélete jellemzi, az Apostolok Cselekedeteinek e sorai világosan rámutatnak, hogy az evangélium ingyenessége milyen felbecsülhetetlen értékű kincs. Amiatt is, mert mindenki részesülhet belőle, különösképpen a szegények, akik egyébként sem tudnák megvásárolni. Mindannyian befogadhatjuk és megízlelhetjük az evangélium ajándékát. Ez a mi üdvösségünk és a világ üdvössége.
Imádság az Úr anyjával, Máriával