Szeptember 30., szombat

Szent Jeromos egyháztanító emléknapja (Betlehemben halt meg, 420-ban). Ő fordította latinra a Bibliát. Imádkozzunk, hogy a Szentírás hangját minden nyelven meghallgathassák.
A zsidók ma ünneplik a Yom Kippurt ( az engesztelés napját )

Apcsel 13, 4-12 Cipruson, Elimász, a varázsló 


4Ők tehát a Szentlélektől küldve lementek Szeleukiába, onnan pedig Ciprusba hajóztak. 5Eljutottak Szalamiszba, és hirdették Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is a szolgálatukban volt. 6Amikor bejárták Páfoszig az egész szigetet, találtak egy Barjézus nevű zsidó férfit, aki varázsló és hamis próféta volt. 7Szergiusz Paulusz prokonzullal, egy bölcs férfival volt, aki magához hívatta Barnabást és Sault, mert hallani kívánta Isten igéjét. 8Elimász azonban, a varázsló – a neve ugyanis ezt jelenti –, akadékoskodott, s igyekezett eltéríteni a helytartót a hittől. 9De Saul, akit Pálnak is neveznek, Szentlélekkel eltelve ránézett, 10és így szólt: »Te minden csalárdsággal és álnoksággal teljes ördögfia, minden igazságosságnak ellensége, nem szűnsz meg az Úr egyenes útjait megrontani? 11Íme, ezért az Úr keze most rajtad van, megvakulsz, s egy ideig nem látod a napvilágot.« Rögtön homály és sötétség szakadt rá, és körbe járva kereste, hogy valaki kezét nyújtsa neki. 12Erre a prokonzul hitt, mivel látta, hogy mi történt, és csodálkozott az Úr tanításán. 
 

A szakasz azzal kezdődik, hogy utalást hallunk a Szentlélekről aki vezeti és védi Pál és Barnabás igehirdetését. Az Egyháznak és minden közösségnek ez az örökös és időtálló állapota: az Evangélium hirdetésénél hagyni hogy a Szentlélek kegyelme vezesse a hívő embereket. A mai szakasz a földközi tengeri útvonal elbeszélésével kezdődik: a hit tavaszához érkeztünk és a sok sok nehézség ellenére a közösség növekszik, erősödik. Ciprus szigete lesz a tanítványok első választott úti célja. Pál és Barnabás nyomban bejárja az egész szigetet, nehogy bárki is kimaradjon az Evangéliumból. Az Apostolok cselekedeteinek szerzője ettől kezdve fogja Sault (arám nyelv) római néven Pálnak hívni. Mondhatjuk hogy a római névvel az apostol igazibb római lesz és az Evangéliummal sem marad adósuk. Mint minden tanítványnak, neki is Isten szava az egyetlen kincs és energia, amit át kell adnia. Pál hírül is viszi, kitartóan védelmezi, mert tudja, hogy ezért a misszióért választották ki. Pál, amikor szembe találta magát a helytartó hitében áskálódó varázslóval rákiáltott: “Ördög fia, tele minden ravaszsággal és gonoszsággal…megvakulsz és nem látod a napot egy ideig.” És így is történt. Valójában egy ezoterikus tanokkal átszőtt vallásosság lehetetlenné teszi, hogy humánusan nézzük az élet kérdéseit. Az Evangéliumot a görögöknek hirdetni kész apostol szembeszáll minden ezotériával, hogy a világ számára érthető Evangéliumról tegyen tanúságot. A római helytartó felfogja és befogadja az Evangéliumot: “Amikor a helytartó látta az esetet, hívő lett, mert egészen lenyűgözte az Úr tanítása.”
Előesti imádság