November 18., szombat

A vatikáni Szent Péter bazilika és a falakon kívüli Szent Pál bazilika felszentelésének emléknapja.

Apcsel 24, 10-27 Pál védekezése

Előesti imádság 

¹⁰Pál azonban, miután a helytartó intett neki, hogy beszéljen, ezt válaszolta: »Mivel tudom, hogy sok esztendeje bírája vagy ennek a népnek, jó lélekkel felelek meg magamért. ¹¹Meggyőződhetsz ugyanis, hogy nincs több, mint tizenkét napja, amikor feljöttem Jeruzsálembe imádkozni. ¹²Nem látott engem senki vitatkozni vagy népcsődületet támasztani, sem a templomban, sem a zsinagógákban, ¹³sem a városban. Nem is tudják előtted bebizonyítani, amikkel most vádolnak engem. ¹⁴Azt azonban megvallom előtted, hogy az Atyának, az én Istenemnek szolgálok, azt a felekezetet követve, amelyet ők eretnekségnek mondanak, s hiszek mindabban, ami meg van írva a törvényben és a prófétákban. ¹⁵Reménységem van az Istenben, amit ők maguk is várnak, hogy az igazak és a gonoszok föltámadnak. ¹⁶Ennélfogva magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem feddhetetlen legyen mindenkor Isten és az emberek előtt. ¹⁷Több esztendő eltelte után azonban megérkeztem, hogy adományt hozzak népemnek, áldozzak és fogadalmakat teljesítsek. ¹⁸Ez alkalomból találtak engem megtisztulásom után a templomban, de nem sokasággal, és nem is zavargás közepette. ¹⁹Az a néhány Ázsiából való zsidó, akiknek meg kellett volna előtted jelenniük és vádat emelniük, ha panaszuk van ellenem, ²⁰vagy akár ezek itt maguk is, csak mondják meg, hogy találtak-e bennem valami gonoszságot, amikor a főtanács előtt álltam. ²¹Legfeljebb abban az egy mondásban, melyet hangosan hirdettem, mikor köztük álltam, hogy ‘a holtak feltámadása miatt állok ma ítélőszéketek előtt’.« ²²De Félix elhalasztotta ügyüket, mert jól ismerte ezt az utat, s azt mondta: »Majd ha Líziász ezredes lejön, meghallgatlak benneteket.« ²³A századosnak pedig megparancsolta, hogy tartsa őt őrizetben, hagyja nyugton, és ne akadályozzon meg senkit sem övéi közül, hogy a szolgálatára legyen. ²⁴Néhány nap múlva Félix odajött Druzillával, a feleségével, aki zsidó nő volt. Hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről. ²⁵Amikor azonban ő az igazságosság, a tisztaság és a jövendő ítélet kérdését kezdte fejtegetni, Félix ijedten közbeszólt: »Most egyelőre menj; alkalmas időben majd hívatlak.« ²⁶Ezenkívül azt is remélte, hogy Pál majd lefizeti, ezért gyakran hívatta, és elbeszélgetett vele. ²⁷Két év elteltével azonban Félix utóda Porciusz Fesztusz lett. Mivel Félix a zsidók kedvében akart járni, Pált fogságban hagyta.

Pál apostol védekező beszédében hangsúlyozza, hogy ellenfelei vádolják őt a halálból való feltámadás tanáért. Hatékony érvelésével egyértelművé teszi, hogy ő nem politikai bujtogató és nem a judaizmus elárulója. A zsidósággal való szembeállása pedig Jézus “nyílt fellépése” miatt történik. Ahogy mondja Pál, Jézus, a halálból való feltámadásával megnyitotta az üdvösség útját. Az apostol sokszor mondja, hogy a test feltámadása minden hívő számára a reményt jelenti. Itt a keresztény hit lényegéről van szó: vagyis egyetlen hívő se veszik el a halál sötétségében. Aki hisz a feltámadt Krisztusban, testében maga is feltámad. Itt nem csak egyszerűen a lélek hallhatatlanságáról van szó, ahogy a görögök hitték, hanem lélekben és testben az egész ember feltámadásáról. Jézussal kezdve kaptuk ezt a megváltó titkot, aki először élhette át. Jézus ugyanis, mint reménység, minden emberért feltámadt. Ezért a keresztény hitigazságért és misztériumért Pál nem futamodott meg és elviselte mindazt, ami neki osztályrészül jutott.

Előesti imádság