Nagy
Szent Leó pápa, Róma püspökének emléknapja, aki nehéz időkben
vezette az egyházat.
Apcsel
21, 27-37 Pál elfogása
27Mikor
azonban a hét nap lassan már letelt, az Ázsiából való zsidók
meglátták őt a templomban, fölizgatták az egész népet, és
elfogták őt. 28Közben ezt kiáltozták:
»Izraelita férfiak! Segítsetek! Ez az az ember, aki a nép, a
törvény és ez ellen a hely ellen tanít mindenkit mindenütt, sőt
még pogányokat is behozott a templomba, és megfertőzte ezt a
szent helyet!« 29Vele látták ugyanis az
efezusi Trofimoszt a városban, s róla gondolták, hogy Pál bevitte
a templomba. 30Meg is mozdult az egész
város. A nép összecsődült, megragadták Pált, és kihurcolták
a templomból, a kapukat pedig azonnal bezárták. 31Mikor
már azon voltak, hogy megöljék őt, az a hír jutott el a
helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem zavargásban tört
ki. 32Az mindjárt katonákat és
századosokat vett maga mellé, és lesietett hozzájuk. Azok pedig,
amikor meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál
ütlegelését. 33Ekkor az ezredes
odalépett, megfogta őt, és megkötöztette két lánccal. Aztán
megkérdezte, hogy kicsoda ez, és mit tett. 34De
a tömegből az egyik ember ezt, másik azt kiabált, s mivel
pontosan nem tudott tájékozódni a zajongás miatt, a várba
vitette őt. 35Amikor azonban a lépcsőkhöz
jutott, történt, hogy a nép erőszakossága miatt a katonáknak
már vinniük kellett. 36A népsokaság
ugyanis utána tódult, és azt kiáltozta: »Öld meg őt!«
Jeruzsálemben
a zsidók azokban a napokban tartották a Pünkösdöt, amelyre sokan
zarándokoltak fel a diaszpórából. Pál a négy férfival a
templomba ment, hogy mindegyikükért bemutassa a tisztulási
áldozatot. A Kisázsiából származó zsidók meglátták Pált,
kezet emeltek rá és kivitték a templomból. Teljesen alaptalan
volt a vád Pál ellen. A városba zavarodás támadt és a nép a
templomba özönlött, hogy megöljék. Az apostolt az Anatólia
toronynál őrködő római katonák gyors beavatkozása mentette
meg. Ahhoz hasonlított a nép kiáltozása, amikor keresztútja
előtt Jézust Pilátus elé vezették: “Vezesd elő” –
kiáltotta a tömeg. Annak ellenére, hogy börtönbe záratja, a
római helyőrség parancsnoka megmenti Jézust a lincseléstől. Az
apostol élete ettől kezdve az Apostolok cselekedete végéig
börtönbe zárva telik. A testét igen, de a lelkét nem tudták
vasba verni. Jézusban való hitében Pál olyan belső szabadságra
talált, amelyet a láncok sem tudtak tönkre tenni. “Krisztus
iránt érzett szeretetből összetörtem mindent, amit addig
értékesnek találtam. Igen, Jézus Krisztus ismeretében igazából
minden értéktelen.” Nekünk , mai tanítványoknak meghívás ez
arra , hogy megszabaduljunk a szívünket bénító láncoktól és
végérvényesen Jézushoz, egyetemes szeretetéhez kapcsolódjunk.
Imádság
a Szent kereszthez