Május 6., szerda

A cigány nép, még a muszlim hitű is, megemlékezik Szent Györgyről (†303 körül), aki mártírhalált halt az Egyházért

ApCsel 12,24–13,5 – Pált és Barnabást hittérítő útra küldik

Imádság a szentekkel

24Az Úr igéje pedig növekedett és terjedt. 25Barnabás és Saul visszatértek Jeruzsálemből, miután elvégezték a szeretetszolgálatot. Jánost, akit Márknak is neveznek, magukhoz vették.

1Az antióchiai egyházban több próféta és tanító is volt, köztük Barnabás és Simon, akit Nigernek neveztek, a cirenei Lúciusz, továbbá Manaén, Heródes negyedes fejedelem tejtestvére és Saul. 2Miközben ezek az Úr szolgálatát végezték és böjtöltek, a Szentlélek azt mondta nekik: »Különítsétek el nekem Sault és Barnabást a munkára, amelyre meghívtam őket!« 3Erre böjtöt tartottak, imádkoztak, rájuk tették kezüket, azután útnak indították őket.
4Ők tehát a Szentlélektől küldve lementek Szeleukiába, onnan pedig Ciprusba hajóztak. 5Eljutottak Szalamiszba, és hirdették Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is a szolgálatukban volt.

Az Apostolok cselekedeteinek írója hangsúlyozza, hogy maga a Lélek vezeti az Egyház misszióját, és ezt a következő kijelentéssel adja tudtunkra: „Elterjedt az Úr szava az egész környéken.” El kell gondolkodnunk azon, hogy Pál nem a tanítványok számának vagy földrajzi megjelenésének elterjedtségéről beszél, hanem az Isten szavának terjedéséről. Amikor egy közösség számban növekszik, akkor valójában Isten szava növekszik és sokszorozódik meg. A keresztények olyan emberek, akikben Isten szava lakik. Akkor tudnak növekedni és terjeszkedni, ha az evangélium növekszik és terjed. Barnabás és Saul két tanítvány, akik Antiochiából indulva Isten Igéjének terjesztőiként kezdik meg első missziós útjukat mint Isten szavának hordozói – vagy inkább mint olyanok, akiket Isten szava hordoz. A misszió elsősorban nem emberek döntése, hanem Isten műve. Az imádság az a közeg, ahonnan minden közösség számára az élet fakad: Istentől származik minden jó és helyes dolog, amely minden missziót útnak indít. Pál és Barnabás nem egyszerűen a képességeik miatt lettek kiválasztva, hanem a Szentlélek iránymutatása által, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az apostolokat Jézus közvetlenül választotta ki. A két kiválasztott, akiket az Úr kijelölt és a közösség útnak indított, a közösség képviselőjévé és hírvivőjévé vált. A tekintélyük az Istenhez való kötődésben gyökerezik, és a közösséggel való kapcsolatukban mutatkozik meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden tanítványt az evangélium napi hallgatására hív Isten: ez adjon lendületet és erőt nekik, hogy szavát elvigyék az egész világba.

Imádság a szentekkel