Március 22., hétfő

Jn 8,1–11 – Jézus megbocsát a házasságtörő asszonynak

Egy házasságtörésen ért asszonyt visznek Jézus elé, amikor a templomban tanít. Mózes törvénye szerint meg kellett volna kövezni. Az erőszakos jelenet láttán Jézus hallgat. Az evangélista megjegyzi, hogy lehajol és írni kezd a homokba: a szó Ura nem beszél. Milyen sokszor látszik úgy, hogy az Úr hallgat az emberek erőszakossága előtt. Mégis jelen van. Az asszony vádlóihoz fordulva így szól: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Mindenki elmegy. Ahogyan Jeremiás próféta mondja: „a tőled elpártolókat a porba írják, mert elhagyták az élő vizek forrását, az Urat” (Jer 17,13 KNB). Az igazság egyik pillanata ez. Senki nem dob rá követ, sőt, ezek a kőszívek hússzívvé változtak. Jézus beszélni kezd, olyan hangnemben, ahogyan a nehéz emberekkel szokott: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?… Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!” Jézus, az egyetlen bűntelen ember, az egyetlen, aki követ vethetett volna rá, a megbocsátás és a szeretet szavaival fordul felé. Ez a szeretet evangéliuma, amit a tanítványoknak be kell fogadniuk és át kell adniuk a világnak ebben az új korban, melynek oly nagy szüksége van az irgalmasságra.

Imádság a szegényekért