A zsidók a húsvét (pészah) idejének kezdetét ünneplik.
Jn 11,45–57 – A főtanács úgy dönt, Jézusnak meg kell halnia
Ez az evangéliumi szakasz Lázár feltámasztása után következik, és mintegy előkészít minket a nagyhétre, Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának megünneplésére. A főpapok megértették, hogy Lázár feltámasztása olyan rendkívüli esemény, ami Jézus mozgalmának megállíthatatlan növekedéséhez vezethet. A főpapok úgy döntenek, megölik Jézust. Kaifás veszi magához a szót a főtanács plénuma előtt, és ünnepélyesen kijelenti: „Jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon.” Tudtán kívül ugyan, de ezzel megmagyarázta Jézus misztériumának legigazabb, legmélyebb értelmét; Jézusét, aki valóban a világ egyetlen igazi Üdvözítője, aki az életét adja, hogy „Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse”. Jézus halála tényleg ledönti majd a népeket elválasztó falakat, és a történelem új irányt, új lendületet vehet, a nemzetek egysége felé. Nem csak „Izrael fiai” menekülnek meg, hanem Isten minden gyermeke. Egészen különös, hogy éppen azon a gyűlésen nyílt meg mindenki számára az üdvösség, ahol Jézus haláláról döntöttek. A döntés egy hosszú szembenállást zárt le, mely most érte el tetőpontját. Jézus visszavonul, ezúttal Efraimba megy tanítványaival. Az imádság és az elmélkedés ideje volt ez. Növekedniük kellett a közösségben, meg kellett szilárdítani a barátság és a testvériség kötelékeit, és a tanítványoknak mindenekelőtt növekedniük kellett a Mesterük iránti hitükben. Jézus jól tudta, mennyire fontos, főleg abban a pillanatban, hogy összegyűjtse a tanítványokat, és megszilárdítsa hitüket. Próbált elrejtőzni, hogy ne verődjön köré tömeg, hiszen ekkorra már mindenütt fölismerték. De az emberek vágytak rá, hogy találkozzanak, beszéljenek vele, megérintsék, olyannyira, hogy a húsvétra érkező zarándokok közül sokan azért mentek a templomba, hogy láthassák Jézust. A sokaságnak ez a vágya minket is arra hív, hogy jelen napokban ne szakadjunk el a különleges Mestertől, aki „csupa jót tett”.
Előesti imádság