A muszlim világban a ramadán hónap kezdete.
Jn 3,7–15 – Aki alászállt a mennyből
Jézus folytatja a párbeszédet Nikodémussal. A tanítvány számára világos, hogy fentről, a Szentlélek által kell újjászületni. A Lélek működése erőteljes és rejtélyes is, éppen mint a szél fújása: nem tudni, honnan jön, sem azt, hová megy. A görög „pneuma” szó jelenti a szelet és jelenti Isten Lelkét is, aki a prófétáknak sugallja a szavakat. Ez a kettős jelentés teszi lehetővé az evangélista számára annak hangsúlyozását, hogy a Lélek cselekvése „hang”, vagyis szó, üzenet és ugyanakkor „szél”, vagyis erő, mozgás. Érzékeljük itt János evangéliumának lényegét, vagyis a Lélek rejtélyes működését, ami arra vezet, hogy higgyünk Jézusban és az üdvösségben. Nikodémus figyel ennek az ifjú Mesternek a szavaira. Megdöbben, elé tárja teljes hitetlenkedését: „Hogyan lehetséges ez?” Jézus először ironikusan válaszolt: „Izrael tanítója vagy, és nem érted?” Pedagógiai célból teszi, hogy segítsen neki levetkőzni azt a reményt nélkülöző büszkeséget, mely elhomályosítja a felnőtt és bölcs Nikodémus szemét és nem engedi, hogy tisztán lássa Isten újdonságát. Mi is jól tudjuk, hogy feltételezett bölcsességünket gyakran a beletörődés, reménytelenség jellemzi: nem tudunk bízni az evangélium szavában, amikor azt kéri, tekintsünk túl szokásos látóhatárunkon, amit változhatatlannak hiszünk, pedig életünk tele van csalódásokkal, kudarcokkal. Jézus számára nem így van. Az ő bölcsessége jóval nagyobb a mienkénél, mert ez Isten bölcsessége, aki határtalan szeretettel képes minden emberre nézni. A Lélekben való újjászületés útja a kereszten át vezet; azon a határtalan szereteten át, ami odáig visz, hogy Jézus a saját életét áldozza föl mások megmentéséért. Az Atya pedig feltámasztja őt a halálból. Már a kereszten világosan látszik, milyen nagy szeretet van Jézusban mindenki iránt. A keresztnél állva megértjük emberek iránti szeretetének nagyságát. Mindannyiunkat betakar és megment az ő határtalan szeretete.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
