Lk 24,35–48 – A Szentírás bizonyossága
Az evangélium húsvét napjához vezet minket, a nap végéhez. A két emmauszi tanítvány megérkezett a vacsora helyszínére, hogy beszámoljon a többi tanítványnak „az úton történtekről meg arról, hogyan ismerték fel a kenyértöréskor”. A tizenegy apostolt és a többieket még félelem tartotta hatalmában, bezárkóztak az utolsó vacsora termébe. Ez a hely emlékekkel volt tele, mégis fennállt a veszély, hogy bezárt hellyé válik, ahová a maguk védelmében elsáncolják magukat. Mindenki jól ismeri ezt a fajta félelmet. Hányszor zárjuk be szívünk, házunk, csoportunk, közösségünk, családunk ajtaját, hogy nyugodtan lehessünk; vagy attól való félelmünkben, hogy elveszítünk valamit. Ám a feltámadt Jézus mindig velünk van, központi helyre lép; nem valahová szélre, mintha egy volna a sok ember között, mintha egy szó volna a sok egyéb szó között. Bemegy közéjük, középre, mint a megváltó Szó. De a tanítványokon a félelem uralkodik; azt hiszik, hogy szellemet látnak. Már korábban hallották az asszonyoktól a hírt, de a szenvedés napjaiban távol kerültek Jézustól, és ez a távolság elhomályosította értelmüket, megkeményítette szívüket. Az evangélista azt sugallja ezzel, hogy a hitetlenség akkor keríti hatalmába a hívőket, amikor eltávolodnak Jézustól, és hagyják, hogy úrrá legyen rajtuk a félelem. Amint belép a zárt ajtón, Jézus így szól: „Békesség nektek!” Ez a Feltámadott első szava. Úgy is mondhatjuk, a feltámadás első gyümölcse a béke. A húsvéti béke a szeretet új energiája, ami betölti a világot. Az apostolok szemében ez lehetetlennek tűnik fel. Látása félelemmel tölti el őket. Jézustól dorgálást kapnak: „Miért ijedtetek meg?” És újra elmondja, amit már oly sokszor elmondott: a nép vezetői a halálba küldték, de ő feltámadt. Hányszor nem hiszünk mi sem Jézus szavainak, és amikor meghalljuk őket, azt hisszük, légből kapott szavak, éppen úgy, mintha szellemet látnánk. Az evangélium új valóságot, új, igazi, valóságos közösséget teremt, mely olyan emberekből áll, akik korábban szétszórtan, félelemben éltek, az evangélium meghallgatása után pedig új testvériségben gyűlnek össze. Az a húsvét esti vacsora a szeretet országának beteljesedését jelentette.
Húsvéti imádság
