Jn 6,1–15 – A kenyérszaporítás
János evangélista megjegyzi, hogy nagy tömeg követte Jézust a „csodajelek” miatt, amiket a betegeken véghez vitt. Ezek a tömegek megérezték, hogy egy jó és erős ember előtt állnak, aki segít nekik, és meggyógyítja azokat, akik elvesztették egészségüket és reménységüket. Jézus pedig jól tudta, milyen nagy szeretetvágy él ezekben az emberekben. „Körülnéz”, és látja a hozzá igyekvő tömeget. Nem olyan, mint mi vagyunk, akik általában csak saját magunkra figyelünk. Nem a tanítványok ismerik fel a tömeg szükségletét, éhségét, hanem Jézus az, aki észreveszi, és megérti, hogy ezek az emberek szükséget szenvednek; ő az, aki kezdeményez. Megkérdezi Fülöptől, hol vehetnének kenyeret, hogy jóllakassanak ennyi embert. Fülöp nem tud mást mondani, csak hogy ez lehetetlen. Még nem értették meg, hogy „ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges”. Nekünk is sokszor föl kellene idéznünk ezeket a szavakat, amikor oly könnyen beletörődünk a rosszba, ami ma is sújtja a legszegényebbeket. Jézus viszont nem törődik bele, megparancsolja a tanítványoknak, hogy ültessék le a tömeget. És akkor az a pusztaság nagy lakomává alakul át, ahol mindenki ingyen jóllakhat. Isten országának képe ez; Jézus azért jött, hogy ezt hirdesse: egy nagy lakoma a tömeg számára, ahol bőségesen van étel. A szinoptikusok elbeszélésétől eltérően az evangélista itt hangsúlyozza, hogy maga Jézus cselekszik közvetlenül: ő fogja a kenyeret, ő szaporítja meg, ő osztja szét. Mintha csak azt akarná hangsúlyozni, hogy közvetlen kapcsolat van a pásztor és a juhok között. Ahogyan Ferenc pápa is mondta, arra szól a meghívás, hogy menjünk el városaink új perifériáira: „Lépjünk ki tehát… Menjünk ki a peremvidékekre, ahol annyi a szenvedés, a kiontott vér, a vakság, amely látni vágyik, ahol a rossz gazdák annyi embert fogva tartanak… Aki nem tud kilépni önmagából, az nem közvetítő lesz, hanem lassan a dolgok kezelőjévé válik.” Az evangélista megjegyzi, hogy az emberek a csoda láttán királlyá akarták tenni Jézust. De ő a hegyre menekült, egyedül. Nem azért jött, hogy hódoljanak neki, és kiszolgálják, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja mindenkiért.
A Szent Kereszt imádsága
