Megemlékezünk Mózesről: Isten kiválasztottja, aki megszabadította Izrael népét az egyiptomi
fogságból, és az Ígéret földje felé vezette.
Lk 6,1–5 – A tanítványok kalászt szednek szombaton
A zsidó vallási előírások nem engedik, hogy szombaton valaki búzakalászt szedjen, és
megegye. A farizeusok kínos pontossággal betartották a törvényt, ám gyakran megfeledkeztek
az emberi szívről és az emberek életéről. Így aztán, amikor látták, a tanítványok a mezőn
haladtukban kalászokat szedegetnek, hogy a magokat megegyék, mindjárt megvádolták őket:
nem tartják meg a szombatot. Jézus a válaszában emlékezetükbe idézi Dávid történetének egy
epizódját: Dávid Saul elől menekült, aki meg akarta ölni, és a szentélyben talált menedéket. Itt
a pap megengedte, hogy a túlélése érdekében egyen az áldozati kenyerekből. A „pihenőnapi”
pihenés lényege az, hogy olyankor teljes mértékben az Úr és az ő gyermekei szolgálatára
álljunk. Itt nem arról van szó, hogy tiszteletben tartjuk-e a külsődleges szertartásokat. Az Úr
egyrészt azért kér bennünket a munka felfüggesztésére, hogy részt vehessünk a szentmisén,
ahol Isten egyetlen családjának tagjai leszünk, másrészt azért, hogy mindenki megélhesse –
különösképpen a legszegényebbek, a kicsinyek és a betegek – Isten szeretetének ünnepét,
vagyis az örömet, hogy a testvérek együtt lehetnek. Jézus ura a szombatnak is: kiszabadította
a judaizmus szűkösségéből, hogy olyan megszentelt idővé tegye, mely az ember javát,
felszabadítását, gyógyulását szolgálja, emlékeztet a teremtésre, és megelőlegezi a mennyek
országát. Természetesen a „szombat” kérdése ma másképp vetődik fel a keresztények
számára. Tiszteletben tarthatjuk úgy, ahogyan a zsidók teszik, illetve megélhetjük a
vasárnapot, a „szombat utáni napot” úgy, mint Jézus és a saját feltámadásunk ünnepét. És
feltehetjük magunknak a kérdést, hogy egy olyan világban, ahol minden alá van vetve a piac
és a fogyasztás törvényének, a keresztényeknek nem kellene-e sürgősen hirdetni a pihenőnap
valódi értelmét, vagyis azt, hogy ezen a napon ünnepeljük meg az életnek a halál fölötti
győzelmét, és legyen ez a nap az Isten dicséretének, a testvériségnek, a szegények
megsegítésének napja.
Előesti imádság
