Az aprószentek emléknapján imádkozzunk mindazokért, akik erőszak áldozataként halnak meg, az anyaméhtől az időskorig.
Mt 2,13–18. A betlehemi gyermekgyilkosság
A keleti és a nyugati egyház egyaránt tiszteli az aprószenteket, akiket Heródes azért mészároltatott le, hogy elpusztítsa Jézust. „Még nem beszélnek, és már Krisztus hitvallói! Még nem képesek harcba szállni, de már győzedelmesen viselik a mártírhalál koszorúját” – énekli az egyik egyházatya. A félelem, hogy egy kisded által elveszíti a hatalmát, hallatlan kegyetlenségre sarkallja Heródest. Mindenáron meg akarja menteni trónját, és soha nem tapasztalt, semmivel sem igazolható mészárlásra is képes érte. Ma is vannak ilyen értelmetlen tragédiák, mint például a bevándorlók halála. A gonosz kegyetlenségével József áll szemben, akinek semmiféle hatalma nincs, ereje a hitében gyökerezik. Ismét hallgat az angyalra, és engedelmeskedik: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba”. Ez az evangéliumi rész nem csak a múltról szól, sőt hihetetlenül aktuális. Gyermekek millióval végez ma is az éhínség és a betegségek. Sokan esnek erőszak, gyermekrablás és kizsákmányolás áldozatául. Hány és hány gyermek leli halálát háborúk és konfliktusok elől menekülve, a tengeren vagy a sivatagon való átkelés közben, azok kegyetlen közönyétől körülvéve, akiknek a szíve nem indul meg még ezeknek a kicsinyeknek a láttán sem, akiket pedig teljes joggal nevezhetünk új aprószenteknek. E kegyetlenség láttán föl kell lángolnia a haragnak! A keresztényeknek és a jó szándékú embereknek Józsefhez hasonlóan meg kell hallgatniuk az Úr angyalát, és magukhoz kell venniük ezeket a kicsinyeket, hogy megmentsék őket a gonoszság fejedelmének gyilkos haragjától.
Karácsonyi imádság
