A Santa Maria in Trastevere bazilikában a betegekért imádkoznak
Szárovi Szent Szerafim (†1833) orosz szerzetes, sztarec emléknapja: a békét hirdette, tanúságot tett a húsvéti örömről és a Szentlélek működéséről.
Jer 28,1–17. Vita Hananja prófétával
Az előző fejezet elbeszélése szerint Jeremiás megjelent Cidkija király előtt a vállán egy igával, egy olyan eszközzel, amelyet aratáskor az állatokra kötöttek. A rabszolgaság szimbóluma ez. Mivel az uralkodó nem hallgatott Jeremiás buzdítására, hogy térjen vissza az Istennel való szövetséghez, a nép a babiloniak rabigájába esett. Ennek látható jele volt a próféta vállára vetett iga. Erőteljesen szemben álltak Jeremiás elképzeléseivel a templomi próféták, akik mindannyian a király és egy hazafias ideológia szolgálatában álltak. Jeremiással ellentétben, aki a viszontagságok és csapások hírnökeként lép föl, Hananja olyan prófétának akar látszani, aki jobb időket, optimista jövőt hirdet. Hananja biztosítja a népet arról, hogy a Babilónia elleni lázadás két éven belül jó véget ér majd. Úgy jelenti ezt ki, hogy magára az Úrra hivatkozik: „Ezt mondja az Úr: »Így fogom letörni... Babilon királyának igáját«”. Ez nagyon pozitív következményekkel járna Izrael számára: Babilónia királya visszaszolgáltatná a templom szent edényeit, és ráadásul visszahozná az összes száműzöttet is. Olyan igehirdetés volt ez, amely jólétet ígért Isten nevében. És ezt nem azért mondta, mert sugallatot kapott a magasból, hanem mert a király és a nép tetszését kereste vele. Talán nem is tudja, de Hananja hamis próféciát hirdet. Eszünkbe jut a sok hamis próféta, akik ma is jelen vannak a világ számos részén, a legtöbben a szegény országokban, és a „jólét” vallását hirdetik, amely sok szegényt vonz, akik valamiféle megváltásban reménykednek. Bátor és szenvedélyes igehirdetésre van szükség. Jeremiás az Istentől kapott bátorságával szembeszállt Hananja próféciájával. Bírálta, amiért ellentmond a prófétai hagyománynak, amely soha nem vetette alá magát a királynak és a többségi akaratnak. Hananja megharagszik Jeremiásra, leveszi nyakáról az igát, és eltöri. Azt mondja, így töri majd el Nebukadnezár babiloni király igáját is. Jeremiás megalázva, védtelenül „elment onnan” a maga útján. Az Úr útja volt ez. Sem a kollektív, sem a személyes élettörténetünk nem tartozik „jósokra, álomfejtőkre, jövendőmondókra és varázslókra” (vö. Jer 27,9) – mondja majd később a próféta. Jeremiás így válaszol Hananjának: „De arról a prófétáról, aki békességet jövendöl, csak akkor ismerik el, hogy valóban az Úr küldte, ha szava beteljesedik.”
Imádság a betegekért
