A Santa Maria in
Trastevere-bazilikában a békéért imádkoznak.
Izraelben ez a nap a jom hasoá (a soá, a holokauszt emléknapja), amikor arra emlékeznek, hogy a nácik a második világháború idején a zsidók ellen népirtást követtek el.
ApCsel 4,23–31. Az üldözött
apostolok imája
Elbocsátásuk után övéikhez
mentek, és hírül vitték nekik, hogy mi mindent mondtak nekik a főpapok és a
vének. 24Mikor azok meghallották ezt, egy szívvel-lélekkel így fohászkodtak
Istenhez: »Urunk, te vagy az, aki ‘alkottad az eget és a földet, a tengert és
mindent, ami bennük van’, (Zsolt 146,6; Kiv 20,11)
25aki Dávidnak, a mi
atyánknak, a te szolgádnak szájával, a Szentlélek által azt mondtad:
‘Miért acsarkodnak a nemzetek
s terveznek hiúságokat a
népek?
26A föld királyai felkeltek,
egybegyűltek mind a fejedelmek
az Úr ellen s az ő Fölkentje
ellen’.
(Zsolt 2,1-2) 27Mert valóban
egybegyűltek ebben a városban a te szent Fiad, Jézus ellen, akit fölkentél:
Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népeivel, 28hogy
végrehajtsák, amiről kezed és akaratod elhatározta, hogy megtörténjék. 29Most
tehát, Urunk, tekints fenyegetéseikre, s add meg szolgáidnak, hogy teljes
bizodalommal hirdessék igédet. 30Te pedig nyújtsd ki kezedet gyógyításokra,
hogy jelek és csodák történjenek szent Fiadnak, Jézusnak neve által. «31Miután
így imádkoztak, megremegett a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan beteltek
Szentlélekkel, s bátran hirdették Isten igéjét.
Péter és János, miután
visszanyerték szabadságukat, visszatérnek a tanítványok közé, és a közösséggel
együtt köszönetet mondanak az Úrnak mindazért, rajtuk keresztül tett. A
hálaadás fohásszá válik azért, hogy „teljes bátorsággal” folytathassák az
evangélium hirdetését. Ez a közösség hivatása, amit az Úr újra és újra
megerősít. És valóban, imádságuk után ismét megremeg a föld, és mindenki újra
eltelik Szentlélekkel. Az Apostolok cselekedeteinek szerzője mintha azt
sugallaná, hogy nem elég egy pünkösd, újabbakra van szükség. Vagy inkább azt,
hogy a pünkösd folytatódjon minden keresztény közösség életében, hogy ne
engedjék megfélemlíteni magukat, ne aggodalmaskodjanak. Ebben az értelemben
elmondhatjuk, hogy az Egyház és minden közösség életében alapvető fontosságú a
karizmatikus dimenzió. A Szentlélek, az ő ereje nélkül ugyanis a
keresztényekben nincs energia. A Szentlélek nélkül áldozatul esnének a
gyűlölet, az erőszak, a háború, a rágalmazás, az egocentrizmus sötét
szellemeinek, amelyek szüntelenül működnek a világban. A Szentlélek, akit a
hívők imádság közben kapnak ajándékul, magának Istennek az ereje. Bőségesen
ajándékozza ezt az erőt mindenkinek, aki őszinte szívvel kéri, kicsinyeknek és
nagyoknak, gazdagoknak és szegényeknek: mindenki arra kapott meghívást, hogy a
szeretet tüzével éltesse a világot. Ez a belső energia teszi a tanítványokat
késszé és képessé arra, hogy „teljes bátorsággal hirdessék szavát”, és az Úrhoz
vonzzák azokat, akik engedik, hogy megérintse a szívüket.
Imádság a békéért
