Ter 18,1–15. A mamrei
jelenés
Ábrahám és a három vándor találkozása olyan időpontra esik, ami
nem mondható a legalkalmasabbnak, hiszen a nap legmelegebb órája. A helyszíne Hebron,
egészen pontosan a mamrei tölgyes, ahol a későbbiekben nagy hírű szentély épült.
Ábrahám sátrának bejárata előtt ül. Mivel a sátrakat általában az úttól kissé távolabb
állították föl, nem látja az úton érkezőket, de amikor észreveszi őket, elébük siet.
Lehetnének rossz szándékú emberek vagy mindenre kapható kereskedők, olyanok, akik
majd Józsefet vásárolják meg, és hurcolják el Egyiptomba rabszolgának (Ter 37).
Ábra- hám azonban nem fél, föláll és elébük megy, ajándéknak tekinti az érkezésüket.
Van, aki szerint az isteni eredetű dolgok mindig meglepetésként érkeznek. Ábrahám
ezért a legjobbat nyújtja nekik, amit abban a pillanatban és azokban a körülményekben
nyújtani lehet. Valójában a három idegen képében maga az Úr érkezik, ahogy ezt a
Bibliában is olvashatjuk, és ahogyan arra a régi, Szentháromságot ábrázoló ikon
is rámutat: a három vándor maga az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ez a látogatás ígéretet
adott annak az embernek, aki nem titkolta el bizonytalanságát és félelmét, de Sárával
ellentétben bízott Istenben. Aki örömmel kitárja a szívét akár az idegenek előtt
is, az találkozik Istennel, és ígéretet kap az életére nézve. A Zsidóknak írott
levél, mintegy a mai bibliai részlet visszhangjaként, a lelkünkre köti: „Ne feledkezzetek
meg a vendégszeretetről, hisz ilyen módon némelyek tudtuk nélkül angyalokat
láttak vendégül” (Zsid 13,2).
Előesti imádság
