Szergej Radonyezsszkij emléknapja: ő alapította a 14. században a Moszkva melletti Szentháromság-kolostort, amely az Orosz Ortodox Egyház lelki központjává lett.
Emlékezzünk Paul Schneider evangélikus lelkipásztorra is, aki a nácik buchenwaldi koncentrációs táborában halt meg 1939. július 18-án.
Kiv 2,1–15. Mózes születése
1Egy Lévi házából való
férfi elment, és feleséget vett a maga nemzetségéből. 2Az fogant és fiút szült.
Mivel látta, hogy szép, rejtegette három hónapig. 3Amikor aztán tovább már nem
titkolhatta, fogott egy gyékénykosárkát, bekente aszfalttal és szurokkal,
beletette a gyermeket, és kitette a folyó partján levő sás közé. 4A nénje pedig
messzebb megállt, és figyelte a dolog kimenetelét.
5A fáraó lánya éppen lement, hogy megfürödjék a folyóban. A szolgálói ezalatt a
folyó partján járkáltak. Amikor a fáraó lánya meglátta a kosárkát a sás között,
odaküldte egyik szolgálóját, elhozatta, 6és kinyitotta. Amikor látta, hogy egy
nyöszörgő gyermek van benne, megkönyörült rajta, és így szólt: »Ez a héberek
gyermekei közül való!« 7A gyermek nénje ekkor azt mondta neki: »Akarod-e, hogy
elmenjek, és hívjak neked egy héber asszonyt, hogy szoptassa a gyermeket?« 8Az
így felelt: »Menj!« Elment a lány, és elhívta a gyermek anyját. 9A fáraó lánya
így szólt hozzá: »Fogd ezt a gyermeket, és szoptasd nekem! Jutalmadat megadom
majd neked!« Az asszony fogta a gyermeket, szoptatta, és amikor megnőtt, átadta
a fáraó lányának. 10A fáraó lánya fiává fogadta, és elnevezte Mózesnek,
mondván: »Mert a vízből vettem ki.«
11Azokban a napokban, amikor Mózes már felnőtt, kiment testvéreihez. Látta
sanyargatásukat, és hogy egy egyiptomi ember üti az ő egyik héber testvérét. 12Ekkor
szétnézett erre is, arra is, és amikor látta, hogy nincs ott senki sem,
leütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. 13Másnap ismét kiment, és azt
látta, hogy két héber ember civódik. Azt mondta erre annak, aki jogtalanul
cselekedett: »Miért ütöd felebarátodat?« 14Az így felelt: »Ki tett téged fejedelemmé
és bíróvá fölénk? Talán meg akarsz ölni, ahogy tegnap megölted az egyiptomit?«
Megijedt erre Mózes, és azt mondta: »Hogyan derülhetett ki ez a dolog?«
15De a fáraó is hallott a dologról, és halálra kerestette Mózest. Erre ő
elmenekült a fáraó színe elől, és Mádián földjén telepedett meg. Elérkezett
tehát Mádián földjére, és leült egy kút mellé.
Meglep minket Mózes születésének elbeszélése. Mózes Lévi törzséből származik, abból a törzsből, amely erőszakossága miatt átkozott lett (Ter 49,5–7), egyiptomi neve van, és teljes mértékben az egyiptomi kultúrában nőtt fel. Szinte kettős identitásról beszélhetünk: Mózes egyszerre zsidó és egyiptomi. Ellentmondásos a helyzete, ez azonban nem akadályozza meg Istent abban, hogy éppen őt válassza ki Izrael népének megszabadítására. Sőt, Mózes története rávilágít, hogy Isten tervében értéke van annak, ha valaki másokkal együtt nő fel, még ha olyan világban is, amely gyakran idegennek tűnik a mentalitásától, kultúrájától. Mózes megmenekült a folyóból, mert Isten megmentette, és ezzel mintha előrevetítené azt a feladatot, amit majd erre a gyermekre bíz, hogy mentse meg népét a szolgaságtól a ten- ger vizén keresztül. Úgy tűnt, mintha Izrael rabszolgasorsra lenne ítélve, amelyből lehetetlen megmenekülni, de Isten nem hagyja el az embereket, nem hagyja el a szegényeket, a rabszolgákat, a világ kitaszítottjait. Továbbra is sok Mózest teremt, hogy legyőzve a csüggedést, kitapossák a szabadság útját. Mózes története ma is arra emlékeztet minket, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Isten nem jelenik meg explicit módon a történetben, mégis ő az, aki irányítja az emberi történelmet. Mondhatjuk, hogy ez az Isten a ki- vonulás Istene: úgy vezérli lépteinket, hogy közben nem jelenik meg előttünk. Arca és szavai Mózes arcán és szavain keresztül mutatkoznak meg.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
