Izajás próféta emlékezete
Jn 16,16–20. Jézus hirdeti közeli
visszatérését
16Még egy kis idő, és már nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem.« 17Ekkor a tanítványok közül néhányan így szóltak egymáshoz: »Mi az, amit mond nekünk: ‘Egy kis idő, és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem’, és: ‘Az Atyához megyek’?« 18Aztán megjegyezték: »Mi az, amit mond: ‘egy kis idő’? Nem értjük, mit beszél!« 19Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, azért így szólt: »Arról tanakodtok egymás között, hogy azt mondtam: ‘Egy kis idő, és nem láttok engem, majd ismét egy kis idő, és látni fogtok engem’? 20Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok majd, és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog. Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.
„Rövid idő s már nem láttok, ismét rövid idő s viszontláttok.” A tanítványokat elbizonytalanítják ezek a szavak, de Jézus valójában halálát és feltámadását akarja jelezni nekik. Ez az értelme annak, hogy távol lesz tőlük, de ez a távolság hamarosan jóval mélyebb közelséggé változik, mint a fizikai közelség, amit megtapasztalnak. Jézus a haláláról és a feltámadásáról beszél, de még mielőtt a tanítványokon úrrá lenne az elkeseredés és a csüggedés, el akarja magyarázni nekik, hogy az a fájdalmas elszakadás, amelyet a földről való távozása jelent, hogy visszatérjen az Atyához, valójában nem elválás. Halálát feltámadása követi. Az élet győzelme a halál felett. Ez a győzelem lehetővé teszi minden távolság leküzdését. A tanítványok számára akkor és most is az a fontos, hogy szüntelenül keressék Jézust, és vágyjanak arra, hogy a közelében legyenek. Az apostolok mintha elbizonytalanodnának az ellentmondásos szavaktól: hogyan válhat a fizikai távolság még szorosabb közelséggé? Jézus nem hagyja válasz nélkül a kérdésüket. Azt mondja nekik, hogy a távozása felett érzett fájdalom és szomorúság olyan fohásszá válik, amely képes a távolság miatt érzett szomorúságot az újra megtalált közelség felett érzett örömre változtatni. Miután Jézus felment a mennybe az Atyához, minden ember, éljen a föld bármely szegletében is, megtapasztalhatja az Úr közelségét, és segítségül hívhatja őt az imádságban. Az Úr szólni fog szívéhez szava, az Eucharisztia és a közösség szeretete által.
Imádság az Egyházért
