Jn
21,15–19. Simon, János fia, szeretsz engem? Legeltesd juhaimat!
15Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: »Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?« Ő azt felelte: »Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!« Erre azt mondta neki: »Legeltesd bárányaimat!« 16Majd másodszor is megkérdezte: »Simon, János fia, szeretsz-e engem?« Azt felelte: »Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!« Erre azt mondta neki: »Legeltesd juhaimat!« 17Aztán harmadszor is megkérdezte: »Simon, János fia, szeretsz-e engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: »Szeretsz-e engem?«, és azt felelte: »Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!« Ekkor így szólt: »Legeltesd juhaimat! 18Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Amikor azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.« 19Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: »Kövess engem!«
A feltámadt Jézus harmadszorra jelenik meg Tibériás
tavának partján. Éppen ott, ahol először találkozott az első tanítványokkal, és
meghívta őket, hogy kövessék őt. Ugyanazon a parton találkozik most velük újra,
mintegy az újrakezdés jeleként az elveszettség és a tévelygés után, s háromszor
is rákérdez Péter szeretetére, mintha át akarná fordítani ezzel azt, hogy
néhány nappal korábban háromszor tagadta meg. Jól tudja, hogy az egyetlen
dolog, ami Pétert örökre hozzá kötheti, az nem a kötelességtudat vagy az
akaraterő, hanem a vágy, hogy szeretetével viszonozza a tőle kapott végtelen
szeretetet. Olyan kérés ez, amely valójában soha nem szűnik meg, mondhatnánk,
hogy mindennap át kell élni. A kérdés tehát nemcsak Péterhez szól. Jézus minden
tanítványnak felteszi a kérdést: „Szeretsz-e engem?” Nem egyszerűen egy
érzelemről vagy pillanatnyi érzésről van szó, hanem a Jézussal és másokkal való
szilárd, erős, szenvedélyes kapcsolatról. A szeretet, amelyről Jézus Pétert faggatja,
telve van felelősséggel az evangélium és az egész emberiség iránt. A szeretetre
vonatkozó két kérdés és válasz után a harmadik válaszban Jézus arra kéri
Pétert, hogy „legeltesse” juhait. Jézus szeretete nem áll meg önmagánál: mindig
mások iránti szeretet is. Ebben az értelemben is első Péter, ő az, aki
megtanít, hogyan szeressük Jézust és hogyan vállaljunk felelősséget a
testvéreinkért. Az utolsó szavak bepillantást nyitnak az apostol jövőjébe.
Péter apostol útja minden tanítvány útja, aki követni akarja az evangéliumot:
csak Jézussal van az embernek igazi élete, amely a szenvedésen keresztül halad.
A hit azonban azt jelenti: engedjük, hogy a szeretet vezessen minket. Péter nem
tudja, hová érkezik majd, és azt sem, hogy milyen lépéseken keresztül. Tudja,
hogy szenvednie is kell majd, de biztos benne, a Mester szeretete képessé teszi
arra, hogy ismét válaszoljon ugyanarra a meghívásra, amelyet ugyanazon a parton
hallott először: „Kövess engem!” Péter ismét mindent hátrahagy, még a
büszkeségét is, és követi őt.
