Jn 15,18–21. A világ gyűlölete Krisztus és az övéi iránt
18Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok.
19Ha
a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem
vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból,
azért gyűlöl benneteket a világ.
20Emlékezzetek
a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem
üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a
tiéteket is megtartják majd.
21Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.
Miután a közte és a tanítványai között lévő bensőséges szeretetkapcsolatról beszélt, Jézus most áttér arra a gyűlöletre, amelyet a tanítványok a világban megtapasztalnak majd. Mélyen gyökerező, kibékíthetetlen ellentét feszül ugyanis Jézus igazi tanítványainak ingyenes szeretete és a között a világi gondolkodásmód között, amely mindig minden helyzetben a hasznot keresi, vagy legalábbis a viszonzást. Csak akkor lehetünk az ellentmondás jele a világ számára, ha az evangéliumi szeretet útján járunk. Jézus valóságos harcot indított a gonosz és annak emberek feletti hatalma ellen. Ezért figyelmezteti minden idők tanítványait: „Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják.” A tanítvány, aki megéli az evangéliumot, az Úr jelévé válik. Aki befogadja és követi példáját, magát Jézust fogadja be és követi. Aki pedig megveti a tanítványt, magát Jézust veti meg. Pál is ezt a kinyilatkoztatást kapta a damaszkuszi úton. Így szólt hozzá az Úr: „Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 9,4) Ebből a kérdésből világosan látszik, milyen szoros kapcsolat van Jézus és a tanítványok között, minket is beleértve. És magyarázatot ad arra az ellenállásra, amellyel a keresztények mindmáig szembesülnek. Az evangélium üzenete mindig alternatív út a világ egocentrikus mentalitásához képest.
Előesti imádság