A római Santa Maria in Trastevere-bazilikában ma a betegekért imádkoznak.
Iz 2,1–5. Az Úr
egybegyűjt minden népet
Izajás próféta közvetítésével a Szentírás azt kívánja
tőlünk, hogy tekintetünket azokra az új időkre irányítsuk, amelyeket a Messiás
eljövetele fog bevezetni. Izajás konfliktusokkal terhelt korban él, és az Úr
arra indítja, hogy szóljon Izrael népéhez, hogy ne nyugodjanak bele az erőszak
logikájába, hogy várják a jövőt, amelyet maga az Úr készít elő. Az advent első
napján hozzánk intézett prófécia előrevetíti, hogy mi fog történni az „utolsó
időkben”, amikor „az Úr házának hegye szilárdan áll majd a hegyek tetején...”
és „odaözönlenek mind a nemzetek”. Egyetlen nép sincs kizárva ebből az álomból:
ellenkezőleg, mindenkit vonz majd az Úr szavából áradó bölcsesség ereje. A
próféta elmagyarázza: „a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr
tanítása”. Ez az Istentől származó „bölcsesség” átalakítja azoknak az embereknek
és népeknek a szívét, akik hallják, és a békesség ideje jön el a földön minden
nemzet között. Azokban az időkben a népek „ekevassá kovácsolják kardjukat, és
lándzsájukat szőlőmetsző késsé”. Miközben az advent első lépéseit készülünk
megtenni, a próféta szava már a jövendő üdvösség látomását írja le számunkra.
Ez azonban Jézusnak az emberek közé való eljövetelével kezd majd megvalósulni.
Imádság a betegekért
