Bír 13,2–7.24–25. Sámson születése az egész nép megszabadítására
Sámson születését két híradás jelenti be, mintegy hangsúlyozandó, hogy az Úr már születése előtt kiválasztotta őt. Ez megkülönbözteti őt a bírák között, akikről a könyv szól. Az anya meddő, és férjével együtt Isten közbeavatkozásáért könyörög. Az Úr angyala megjelenik az asszonynak, és bejelenti neki, hogy fia fog születni, aki felszabadítja Izraelt. Ezért Istennek kell majd szentelődnie („nazír” lesz). Azért születik, mert Isten terve szerint neki kell felszabadítania és vezetnie Izrael népét. Alakja mintha magát Jézust vetítené előre. Valójában Sámson története más: a felnőttkort elérve Isten megáldja őt és kinyilvánítja neki Lelkét. Sámson tudja, mi a küldetése, és megvan benne minden, ami ennek betöltéséhez szükséges, de – amint azt a következő fejezetek elbeszélik – elfordul tőle. Megszegi a nazíri fogadalmát. Abbahagyja Isten szolgálatát, hogy önmagát és személyes vágyait szolgálja, ráadásul dicsekszik az erejével. Nem ismeretlen történet ez számunkra. Milyen gyakran hagyjuk mi is, hogy eluralkodjon rajtunk a büszkeség, és felejtjük el, hogy mennyi mindent kaptunk ajándékba, úgy is, hogy meg sem érdemeltük! A kapott ajándékok feledése elidegenít bennünket Istentől, és gyökerestől elvág minden hálát. Alázattal ismerjük fel, hogy milyen nagy Isten irántunk való szeretete, és ugyanakkor micsoda kegyelmet kaptunk azáltal, hogy részesülhetünk benne.
Imádság az egyházért
