Szent János apostol és evangélista ünnepe: ő volt a tanítvány, akit kedvelt Jézus, és aki a kereszt alatt Máriát saját anyjaként fogadta magához.
Boldog Salkaházi Sára vértanúságának emléknapja, akit 1944-ben ezen a napon lőttek a Dunába, mert üldözött asszonyok és lányok életét mentette.
Jn 20,2–8. János és Péter az üres sírhoz fut
János egyike annak a négy tanítványnak, akiket Jézus elsőként hívott magához. A hagyomány úgy tartja, hogy János az a tanítvány, „akit kedvelt Jézus”. Az utolsó vacsorán egyedül ő hajthatta fejét Jézus keblére, majd Péterrel és Jakabbal együtt elkísérte őt az Olajfák hegyére, amikor halálfélelemmel küzdött. A többi tanítványhoz hasonlóan azonban ő is elmenekült, és magára hagyta Jézust, de aztán rögtön visszatért, és nyomdokaiban járva követte egészen a keresztig, ahol elfogadta a meghívást, hogy magához vegye Jézus anyját, Máriát. Ebben az evangéliumi részben húsvét napjának hajnalán találkozunk vele, amikor Péterrel együtt a sír felé fut. Fiatalabb volt Péternél, ezért hamarabb ért oda, látta a leplet a földön, de nem ment be, hanem megvárta a nála idősebb Pétert. Az egyházatyák így kommentálják ezt: a szeretet gyorsabban fut, és előbb ér oda. Mindazonáltal János meg tudta várni, hogy testvére megérkezzen, és együtt menjenek be a sírboltba. Az ember soha nem fut egyedül. Jézus tanítványai számára a „mi”, vagyis a közösség mindig többet ér, mint az „én”. Jézus ezt nyilvános működése idején megtanította nekik, amikor mindenhová kettesével küldte őket. Ketten léptek be a sírba. S amint János belépett: „Látta, és hitt.” Megértette, hogy Jézus testét nem lophatták el (hiszen ott voltak a leplek, ahová letették őket), és hitt. A negyedik evangélium és a levelei által őrzött tanúságtételének középpontjában az Isten és a testvérek szeretetének hirdetése áll, mint a Mester üzenetének lényege. Elmondják róla, hogy amikor jó pár évvel később egy székben elvitték a keresztények gyűlésére, folyamatosan a szeretet parancsát ismételgette. Amikor megkérdezték tőle, miért ismételgeti, azt mondta: „Mert ez az Úr parancsa! Ha valaki ezt gyakorolja, az elég.”
Karácsonyi imádság
