Néri Szent Fülöp (†1595), „Róma apostola” emléknapja
ApCsel 16,11–15. Érkezés Filippibe
11Elhajóztunk tehát Troászból. Egyenesen Szamotrákiába jutottunk, másnap Neápoliszba,
12innen
pedig Filippibe, amely Makedóniának ebben a részében az első telepes
város. Ebben a városban töltöttünk néhány napot, és beszélgetéseket
folytattunk.
13Szombaton
kimentünk a kapun kívül a folyóvízhez; úgy gondoltuk, hogy ott az
imahely. Leültünk ott, és szóltunk az asszonyokhoz, akik összegyűltek.
14A
hallgatóságban volt egy Lídia nevű istenfélő bíborárus asszony Tiatíra
városából, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy hallgasson mindarra,
amit Pál mondott.
15Miután
ő és háza népe megkeresztelkedett, így könyörgött: „Ha úgy ítéltek meg,
hogy hűséges vagyok az Úrhoz, térjetek be házamba és maradjatok nálam.”
És erővel rá is vett minket.
Pált Filippiben asszonyok egy csoportja fogadja. Vezetőjük, Lídia textilkereskedő, istenfélő asszony. Miután meghallgatta Pált, megtér, és szeretne megkeresztelkedni. Az első megtérés Európában egy jól menő vállalkozóé, egy Ázsiából bevándorolt, egyedülálló, emancipált nőé: Lukács a jövőbeli megtérések példájaként állítja elénk őt. A megtérés belső folyamatát is gondosan leírja: „Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira.” Az evangélium hirdetése nem a csatlakozók számától függ. Az evangélium az egyes emberek szívét hivatott megváltoztatni, és az egyes emberekben történő változásból fakad a keresztény testvériség. Az apostoli igehirdetés az emberek szívében idéz elő változást, testvéri kapcsolatban köti össze az egyes embereket. Lídiát minden családtagjával és a házukban lakó minden emberrel együtt megkeresztelik. Jelentése van annak is, hogy az első európai igehirdetés háznál történik, már nem a zsinagógában zajlik, és nem is a római köztereken. Olyan kereszténység ez, amely a család arcvonásait viseli: a családéit, ami nem úgy jelenik meg itt mint zárt sejt, hanem mint otthon, amely mindenkit befogad, de közben megőrzi „házias” jellegét, a közvetlen, testvéri, szolidáris, szilárd kapcsolatokat. Lídia kitartó unszolása, hogy vendégül láthassa Pált és társait, az evangéliumhoz való megtérés különleges gyümölcse: „Ha nézetetek szerint az Úr híve vagyok, térjetek be házamba, és maradjatok nálam.” Lídia „erővel vette rá” őket – jegyzi meg Lukács. Az idegenek befogadása az európai kereszténység gyökereibe íródott. Ha az európai egyház ki akar lépni meddőségéből, sürgősen újra kell élesztenie ezeket a gyökereket.
Imádság a szegényekért
