ApCsel 14,19–28. Pál első missziós útja
19Antiókhiából
és Ikóniumból azonban utánuk jött néhány zsidó. Felbujtották a tömeget,
és megkövezték Pált. Azután kivonszolták a városon kívülre, abban a
hitben, hogy meghalt.
20De amikor a tanítványok körülvették, felkelt, és bement a városba. Másnap pedig Barnabással útra kelt Derbébe.
Visszatérés Szíriába21Miután ennek a városnak is hirdették az evangéliumot és sokakat tanítottak, visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antiókhiába.
22Útközben
megerősítették a tanítványok lelkét, és buzdították őket, hogy
maradjanak meg a hitben, mert „sok viszontagságon át kell bemennünk az
Isten országába.”
23Miután
pedig az egyes egyházakban presbitereket rendeltek számukra, böjtölve
és imádkozva az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek.
24Azután átmentek Pizídián, és Pamfíliába jutottak.
25Miután Pergében is hirdették az igét, lementek Attáliába,
26onnan pedig elhajóztak Antiókhiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították őket a most elvégzett munkára.
27Amikor
megérkeztek és egybegyűjtötték az egyházat, elbeszélték, milyen nagy
dolgokat művelt általuk az Isten, és hogy a hit kapuját megnyitotta a
pogányoknak.
28Ezután jó ideig ott maradtak a tanítványokkal.
Ez a szöveg mintegy összefoglalja Pál első missziós útját. Fontos erre emlékezni. Az Apostolok cselekedeteiben úgy szerepel mindez, mint ami követendő példaként szolgál minden jövendő misszió számára, amelynek középpontjában mindig az evangélium hirdetése áll. Nem csupán földrajzi értelemben vett missziós útról van szó, hanem tapasztalatról, találkozásokról különféle emberekkel, városokkal, kultúrákkal. Az evangéliumot nemcsak zsinagógákban hirdetik, azaz a Biblia vallási hagyományához kötődő helyeken, hanem tereken, ahol gyakran az egész város összegyűlik. Ez a kép eszünkbe juttatja, milyen nagy szüksége van a mi városainknak is arra, hogy széles körű, mindenkihez szóló és mindenkit megérintő igehirdetés által megkapják az evangéliumot. Az evangélium továbbadása a városban az együttélés új módját teremti meg. A tanítványok és Pál törekvése, vágya éppen az, hogy olyan közösségeket hozzanak létre, amelyek az evangéliumot élik. Pál erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy megerősítse és bátorítsa őket: azaz megszilárdítsa az evangéliumból született testvériséget. Az apostol egyetlen ereje a szó. Az Úr az igehirdetés által munkálkodik minden közösség életében, és továbbra is „kitárja a hit kapuját” városaink lakói előtt.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
