MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK

 

Munkás Szent József emléknapja, a munka ünnepe

 

ApCsel 5,27–33. Az apostolokat ismét perbe fogják

 

Elővezették hát, és a főtanács elé állították őket. A főpap kérdőre vonta őket: ²⁸„Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok abban a névben, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanításotokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” ²⁹Péter és az apostolok így válaszoltak: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. ³⁰Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit keresztfára feszítve megöltetek. ³¹Isten jobbjára emelte, fejedelemmé és Megváltóvá, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. ³²Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, és a Szentlélek is, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki.” ³³Ennek hallatára haragra gerjedtek, és meg akarták őket ölni.

 

Az apostolokat ismét a főtanács, a nép vezetői elé viszik. Ez alkalommal nemcsak Pétert és Jánost hurcolják ide, hanem az összes apostolt. Az egész Egyházat vád alá helyezik. Azzal vádolják őket, hogy nem engedelmeskedtek a nép vezetői által kiadott parancsnak, miszerint ne hirdessék többet az evangéliumot: „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok abban a névben…” A főpap, aki talán félelemből nem is ejti ki Jézus nevét, meg akarja állítani a közösség fejlődését. Egyre növekedett ugyanis a nép körében a hívők új csoportjának megbecsülése, és sokan csatlakoztak hozzájuk. A válasz, amit az apostolok adnak a főtanácsnak, egyhangú és határozott. Lukács hangsúlyozza: „Péter és az apostolok” együtt válaszolnak. Péter ez alkalommal nem veti fel a főtanács előtt azt a kérdést, hogy helyes-e inkább az embereknek, mint Istennek engedelmeskedni, hanem nagyon világosan, tétovázás nélkül mondja: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” Úgy is mondhatjuk, hogy az egész keresztény közösség fejezi ki ezzel a véleményét a főtanács előtt. A keresztény közösségben ugyanis a Szentlélek a vezető, ő ad felhatalmazást arra, hogy az egész városnak továbbadják az evangéliumot. A szavak, amelyeket Péter és vele a többi apostol kimond, összefoglalják az üdvösség misztériumát, amelyet Jézus az embereknek hozott. Hangsúlyos ebben a szakaszban, hogy Jézust Isten a jobbjára emelte, üdvözítő hatalmat adott neki, amelyet már gyakorol is minden emberért, senkit ki nem zárva belőle. Ők, az apostolok pedig a földre szállt üdvösség e misztériumának a tanúi a szívükbe kiáradt Szentlélek által.

Imádság az Egyházért