Május 12., kedd

 

Szent Pongrác (†304) emléknapja, aki tizennégy évesen halt mártírhalált az evangélium szeretetéért. Imádkozzunk a fiatalokért, hogy találkozzanak az evangéliummal és az Úrral.

 

ApCsel 16,22–34. A börtönőr megtérése

²²A nép is ellenük fordult. A bírák lehúzatták róluk a ruhát, és megvesszőztették őket. ²³Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, s megparancsolták az őrnek, hogy jól vigyázzon rájuk. ²⁴Ez a kapott parancs értelmében a belső börtönbe zárta őket, és a lábukat kalodába szorította.

Pál és Szilás kiszabadulása.

✴²⁵Pál és Szilás éjfélkor imádkoztak és zsoltárt énekelve dicsőítették az Istent, a foglyok meg hallgatták őket. ²⁶Hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy a börtön alapjai megremegtek. Az ajtók mind kinyíltak, és mindenkiről lehullott a bilincs. ²⁷Amikor a börtönőr felriadt álmából, s meglátta, hogy a börtön ajtai tárva-nyitva vannak, kihúzta kardját, s meg akarta magát ölni, mert azt hitte, hogy a foglyok megszöktek. ²⁸Pál hangosan rászólt: „Ne tégy kárt magadban, hisz mind itt vagyunk!” ²⁹Az őr világot kért, berohant, és remegve Pál és Szilás elé borult, ³⁰aztán kivezette őket, s megkérdezte: „Uraim, mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” ³¹„Higgy Jézus Krisztusban, és üdvözülsz te is, a tieid is!” – válaszolták. ³²Aztán hirdették neki és egész háza népének az Isten szavát. ³³Az pedig még akkor magához vette őket, éjszaka kimosta sebeiket, s rögtön megkeresztelkedett, hozzátartozóival együtt. ³⁴Aztán házába vezette őket, asztalt terített nekik, s örült egész háza népével, hogy az Isten híve lett.

 

Az igehirdetésnek Filippiben nem csupán egy politeista vallási környezettel kell szembenéznie, mint Lisztrában, hanem a római életstílushoz kötődő kultúrával is. A gond akkor kezdődik, amikor Pál megszabadít a tisztátalan lélektől egy szegény rabszolganőt, aki jósnőként sok pénzt keresett gazdájának. Pál meggyógyítja őt. A megtért Lídiával együtt ez a rabszolga a második nő, aki az európai kereszténység kezdetét jelzi. A nő gazdája és annak barátai kikelnek Pál és Szilás ellen, olyannyira, hogy börtönbe juttatják őket. Az Úr azonban most is megszabadítja tanítványait a láncokból. A kereszténység első éveiben különleges kapcsolat van az evangélium és a börtön között. Máté evangélista talán ezért hangsúlyozza, hogy mindenki feladata a foglyok meglátogatása, nem csak a tanítványoké. Az első századokban a keresztények gyakori tapasztalata volt a börtön, és valójában a történelem során mindig voltak hitük miatt bebörtönzött keresztények. Éppen ezért ma is ugyanolyan fontos, hogy a keresztények vigasztalást vigyenek a börtönökbe, különösen oda, ahol az életet az erőszak uralja. Erről szól az Apostolok Cselekedeteinek ez a története is. Pál és Szilás imádkoznak, és közben olyan „földrengést” támasztanak, amely megrengeti a falakat, lehullasztja a bilincseket, és legfőképpen megváltoztatja a börtönőr szívét, aki először meg akarja ölni magát a történtek miatt. Pál és Szilás segítenek neki megérteni, hogy mi történt. A szeretet legyőzi az ellenállását: kivezeti a börtönből, szabadon engedi őket. A börtönőr befogadja őket, és egész családja megtér az evangéliumhoz. Pál és Szilás szeretete megváltoztatta ezt az embert és családját.

Imádság az Úr anyjával, Máriával