Március 11., szombat

Mt 5,43–48. Szeressétek ellenségeiteket

3Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. 44Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! 45Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. 46Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? 47S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? 48Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! 
Az első parancsolat, a szeretet parancsa a tanítványi lét és az Egyház életének középpontja. Jézus egyszerű, de mégis mélyre hatoló szavai jól mutatják, hogy ez a legigazibb módja, hogy bölcsek legyünk, ellentétben a mindannyiunkban ösztönösen jelenlevő érzésekkel, a gyűlölettel, a bosszúval. Jézus odáig megy, hogy arra kéri mindenkori tanítványait, hogy még ellenségüket is szeressék. E megdöbbentő újítást ő maga gyakorolja először: a keresztfáról is gyilkosaiért imádkozik. Ekkora szeretet nem embertől való, és bizonyos, hogy nem fakad természetszerűleg a szívünkből, hanem attól az Istentől árad a magasból, akiről Jézus azt mondja: különbségtétel nélkül fölkelti napját jókra is, gonoszokra is. Egyikünk sem érdemli meg, hogy érdemeiért szeressék. Az Úr ingyen adja szeretetét, anélkül, hogy megérdemelnénk. Ezért kérheti tanítványait: „Legyetek hát tökéletesek, mint mennyei Atyátok tökéletes!”. Ha befogadjuk szeretetét, az isteni tökéletesség útjára lépünk. Akkor, amikor világunkban a szembenállás és ellenségkeresés logikája uralkodik, felháborítónak tűnhet az ellenség szeretetére való biztatás. Mégis felszabadító ereje van. Ez az evangéliumi szó megszabadít bennünket az ellenségkeresés, a mindenáron való szembehelyezkedés szinte egyeduralkodóvá vált szemléletétől. Jézus tudja jól, hogy az életetben nehéz kapcsolatok is vannak, amelyekben a másikkal való találkozás gyakran összetűzéssé fajul, tudja hogy az emberek között könnyen alakul ki ellenségeskedés. Éppen azért, hogy megszakítsa ezt az ördögi láncolatot, Jézus olyasvalamire buzdít, amit soha senki nem mert kimondani: „Szeressétek ellenségeiteket!” Egyedül így győzedelmeskedhet valóban a szeretet. Az Evangélium nem huny szemet az élet összetettsége felett, csak azt tagadja, hogy a kapcsolatok szabályozásában a szembenállás logikája legyen az egyetlen megoldás, sőt kimondja, hogy az ellenségeskedés elkerülhető. Azért is, mert aki ma ellenség, holnap (újra) a barátunkká válhat.

Előesti imádság