Március 22., szerda



Mt 5,17–19. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.

17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem. 18Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. 19Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.


A szentmise első olvasmánya Mózes első beszéde, amelyet a Második Törvénykönyv ír le (4,1.5–9). Az Úr törvényének a beteljesítésére helyezi a hangsúlyt: „hogy éljetek (…) Így tesztek szert bölcsességre és okosságra azoknak a népeknek a szemében, amelyek hallanak ezekről a törvényekről”. A Szentírásban szorosan összekapcsolódik a törvény és az élet, a parancsok megtartása és az ember boldogsága. A most hallgatott evangéliumban Jézus ezt mondja: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.” Azért jött, hogy az Ószövetség minden írását beteljesítse, Ábrahámtól Mózesig és a prófétákig. Mit jelent az, hogy teljessé teszi a törvényt? Azt jelenti, hogy a Szentírás minden egyes oldala, mondhatnánk minden egyes iótája (az ábécé legkisebb betűje) Jézusra utal. Jézus lesz a Szentírás megértésének kulcsa, beleértve az Ószövetséget is. Isten szeretetének története ível át a Biblia minden lapján, és ez a szeretet Jézusban csúcsosodik ki. Ezért a törvényt az evangéliumi szeretet teszi teljessé, az a szeretet, amelyért Jézus vállalta a kereszthalált is. Azt is mondhatjuk, hogy aki szeret, betölti az Úr törvényét. Amit a Biblia mond, azt meg kell hallgatni, bármelyik oldaláról is legyen szó, hiszen Istennek az emberek iránti különleges szeretetét beszéli el. Minden oldalát gondosan és áhítattal kell átelmélkedni és megőrizni. Sőt, sürgetően fontos, hogy új hódolat ébredjen az emberekben e szent könyv iránt, amely Isten szavát tartalmazza. Ahogyan létezik az eucharisztia előtti hódolat, ugyanolyan hódolatnak kell ébrednie a Szentírás iránt is. Szép példa erre Szent Ferenc, aki arra buzdította a barátokat, hogy mindig szedjék fel a földre hullott papírdarabkákat, mert evangéliumi szavak lehetnek rajtuk. A mestert követő tanítványnak is szívébe kell fogadnia a Szentírás minden szavát, és be kell teljesítenie a mindennapokban.
Imádság a szentekkel