Március 23., csütörtök

Lk 11,14–23. Nézeteltérés egy ördögűzés kapcsán

14Egyszer kiűzött egy ördögöt, amely néma volt. Amikor az ördög kiment, a néma megszólalt, a tömeg pedig elcsodálkozott. 15De közülük néhányan így szóltak: »Az ördögök fejedelme, Belzebub által űzi ki az ördögöket.« 16Mások pedig égi jelet kértek tőle, hogy kísértsék. 17Ő azonban látta gondolataikat, és ezt mondta nekik: »Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik. 18Ha tehát a sátán meghasonlott önmagával, hogyan állhat fenn az ő országa? Azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket. 19De ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ők lesznek tehát a ti bíráitok. 20De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, biztosan elérkezett hozzátok az Isten országa.
21Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. 22De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát.
23Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór.

A szentmise első olvasmánya Jeremiás könyvének egy szakasza (7,23–28). Ez Jeremiás harmadik beszéde, az olyan szertartásokról szól, amelyeket nem az Úrhoz és tanításaihoz hűséges szívvel gyakorolnak. Az Úr keserűen beszél népéről, aki makacsságában eltávolodott tőle: „Nincs bennük hűség, eltűnt a szájukból”. Jeremiásnak, aki Isten nevében beszélt, azt kellett hirdetnie, hogy Izrael vereséget szenved és Babilonba kell mennie száműzetésbe. Később az Úr ismét könnyíteni fog népe sorsán és visszavezeti őket az ígéret földjére. Jeremiás könyve azokat a nehézségeket jövendöli meg, amelyekkel maga Jézus is találkozik majd igehirdetése miatt. Jézus szüntelenül küzd a gonosz ellen, aki szolgává teszi az embereket. Egyszer – olvassuk Lukácsnál – Jézus épp egy néma gonosz lelket űzött ki egy emberből, amely nem engedte, hogy az beszélhessen a többiekkel. A gonosz valóban a megosztás lelke, ami pontosan megfelel a sok nyelvbe átment diabolus szó szerinti jelentésének: a megosztás lelke, az, aki elválaszt a többiektől. A magány fejedelme, aki ma is szolgává teszi az embereket. A kommunikációra való képtelenség gyakori jelenség, emberek, népek és nemzetek között egyaránt. Ebben gyökereznek a feszültségek, a konfliktusok. A gonosz fejedelme ma is azon munkálkodik, hogy egyre szélesebb körben terjedjen az ellenségeskedés. A tanítványokat arra hívja az Úr, hogy legyenek figyelmesek, éberek, nehogy cinkosaivá váljanak ennek a pokolnak, amely konfliktusokat és háborút gerjeszt. A Jézust érő vádak már-már a hihetetlent súrolják. A gonosz nem adja fel, akkor is tovább munkálkodik, ha egyértelműen a felszínre kerül romboló tevékenysége. Egyedül az Úr az, aki jót tesz, és a szeretetet terjeszti. Ezért valóban a legerősebb Jézus, ő az, aki meg tudja védeni a házat, amelyről az evangélium beszél. Ez a ház a mi szívünk, amelyet a kísértések próbára tesznek. De ez a ház egyben maga a keresztény közösség is, amelyet a gonosz erői folyamatosan ostromolnak. Csak az tudja legyőzni a gonosz hatalmát, az tudja leszedni magának és mindenki másnak a szeretet és a remény gyümölcseit, aki az Úrban bízik.
Imádság az Egyházért