29Erre a tanítványok megjegyezték: „Most már nyíltan beszélsz, nem képekben. 30Így világossá vált előttünk, hogy mindent tudsz, s nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.” 31Jézus így felelt: „Most hiszitek? 32Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. 33Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.”
A
tanítványok azt hiszik, mindent megértettek. Hiszen Jézus
kinyitotta előttük szívét, kinyilatkoztatta előttük az Atyával
való élet szépségét, és azt mondta, rájuk is ez vár. Azt
hiszik, már most övék ez az élet. Az olyan ember felszínessége
ez, aki azt hiszi, hogy a hitet egyszerűen az értelmével
felfoghatja. Jézus nem veszíti el türelmét, ahogyan mi tennénk.
Továbbra is jóságos és türelmes mesterként beszél hozzájuk,
hogy növekedjenek az ismeretben és a szeretetben. Nem hagyja, hogy
saját büszkeségük uralkodjon rajtuk, nem akarja, hogy rabságban
tartsa őket az a nagyképű meggyőződés, hogy már célba értek.
Szembesíti őket gyengeségükkel, életük törékenységével,
hiszen nemsokára félelem vesz majd erőt rajtuk és elmenekülnek,
nehogy részesüljenek mesterük szenvedésében. Ismét jelét adja
annak, hogy gyengéd, irgalmas szeretettel szereti őket.
Visszavezeti őket valóságos önmagukhoz, mert csak akkor tudják
majd elfogadni tőle a szüntelenül felajánlott segítséget, ha
felismerik, hogy szükséget szenvednek és lehetőségeik
korlátozottak. Figyelmezteti őket, hogy éppen azért fognak
szétszéledni, mert nem bíznak a mesterben és a tanításában.
Jézus egyedül marad majd. A szenvedéstörténet és a kereszt
keserű története ez. Még legjobb barátai is elmenekülnek. Csak
az Atya volt mellette. Jézus jól tudja ezt, és szenvedése során
az Atya az egyetlen menedéke. Számára az igazi béke az Atyával
való feloldozhatatlan kötelék. És ő azt szeretné, hogy a
tanítványok is részesüljenek ebből. Az igazi béke nem abból
fakad, hogy nincs semmiféle gondunk, nincsenek előttünk akadályok,
hanem abból a tudatból, hogy az Úr minden helyzetben kész
segítségünkre sietni. Bízhatunk jóságos hatalmában, amely
legyőzte a halált. A halál immár nem az élet utolsó szava,
hanem olyan megpróbáltatás, amelyen át kell mennünk ahhoz, hogy
találkozzunk a feltámadt Jézussal az új életben.
Imádság
a szegényekért
