Jn 15,26–16,4. A Szentlélek és a
hívő ember tanúságtétele
26Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. 27Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. 1Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok. 2Kizárnak benneteket a zsinagógákból, s eljön az óra, amikor az, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek. 3Így fognak veletek bánni, mert nem ismerik sem az Atyát, sem engem. 4Azért mondtam el ezeket, hogy ha majd eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek. Kezdetben nem beszéltem róla, hiszen veletek voltam.
Az Úr
biztosítja tanítványait, hogy elszakadnak ugyan egymástól, mégsem kerülnek
távolabb tőle. Nem ér véget a szeretet, amely összekötötte és segítette őket
abban, hogy együtt eljussanak egészen Jeruzsálemig. A szenvedés, a halál sötét
pillanatai után Jézus feltámad és újra maga köré gyűjti őket. Éppen ez az új,
feltámadott létállapot teszi lehetővé, hogy Jézus mindig a tanítványokkal
lehessen, bármerre is járnak. Ez azt jelenti, hogy Jézus szeretete, a keresztény
szeretet nem ér véget a testi közelség elmúlásával. Jézus maga kéri húsvét után
a tanítványoktól, hogy támogassák egymást a hitben, és tanúskodjanak a világ
előtt arról a szeretetről, amely egyesítette őket vele, és most is egybeköti,
az ő útjain vezeti őket. Az Úr által a szívükbe árasztott szeretet fentről jön:
nem erőfeszítéseik gyümölcse, hanem Isten különleges ajándéka, különleges
szeretet: ha megéljük, megsokszorozódik, ha viszont nem gyakoroljuk,
megfogyatkozik, végül elfogy. A szeretet Lelke, aki az Atyától származik és a
Fiú adja át a tanítványoknak, olyan barátságot, szeretetet ébreszt bennük,
amely szilárdan, erősen összeköti őket. Jézus figyelmezteti a tanítványokat:
amikor tanúságot tesznek erről a szeretetről, ellenállást és ellenségességet
válthatnak majd ki azokból, akik nem ismerik őt. Ez a szembenállás még a
tanítványok életét is veszélyezbe sodorhatja. Nekik azonban nem szabad
elveszíteniük mesterükbe vetett bizalmukat. Jézus nem hagyja védelem nélkül
övéit: „Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok”. Az Úr nem hagyja
sorsára övéit. A tanítványoknak azonban nagy a felelőssége, hirdetniük kell az
önzetlen szeretetet a világnak, hogy eltávolodjon a gonosztól, a bűntől és
rátaláljon az üdvösség útjára.
Imádság a szegényekért
