A
muszlimok számára a böjt megtörésének ünnepe (Aid al-Fitr), a Ramadan vége.
Mt
5,20–26. Menj, előbb békülj ki embertársaddal
20Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.
21Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre’. (Kiv 20,13) 22Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: ‘Oktalan’, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: ‘Bolond’, méltó a gyehenna tüzére.23Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: 24hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat. 25Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. 26Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.
„Ha igazságotok nem múlja
felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába.”
Isten igazságossága üdvözíteni és nem elítélni, határtalanul szeretni, nem
pedig – akár egyenlő mértékben – elosztani akar. Az igazságosság effajta
értelmezése annak a feltétele, hogy bejussunk a mennyek országába. Ha ez a
tanítványok számára túl keménynek tűnik, Jézus következő szavaival példákat hoz
a követendő útra. Jézuson kívül senki más nem mert ilyen kijelentéseket tenni,
és nem mer ma sem. Az első témát az ötödik parancsolatból veszi: „Hallottátok,
hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Én pedig azt mondom nektek: Már
azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával.” Jézus itt
nem újabb esetgyűjteményt szerkeszt, vagy nem újfajta ítélkezési gyakorlatot
javasol, hanem az emberi kapcsolatok új felfogását ajánlja: csak a szeretet
számít. Ez a törvény beteljesítése. Vagyis a negatív, tiltást kifejező
parancsból át kell lépni a barátság pozitív értelmezésébe. A szeretet olyan
hatalmas érték, hogy szükség esetén még a vallási szertartást is félbe kell
szakítani. Jézus azt mondja: „Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani,
és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, hagyd ott
ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj
vissza és ajánld fel ajándékodat.” Az irgalom többet ér az áldozatnál; a
szertartás mint az Istennel való kapcsolat jele elválaszthatatlan az emberek
közötti szeretetkapcsolattól. Ez érvényes mindazon, számtalan alkalommal is,
amikor vita támad az emberek között. Jézus a megfizetendő tartozás vagy hitel
példáját idézi. Arra biztat, hogy próbáljunk megegyezni anélkül, hogy bíróhoz
kellene fordulnunk. Egyértelmű, hogy a fő követelmény a mások iránti
testvériség és szeretet elsősége, amely visszaszorítja a saját énünket és
érdekeinket kiszolgáló ösztönt. Ehelyett táplálja a testvéreink iránti
szeretetet és a kiengesztelődést, legyőzve a közönyt és a szembenállás
logikáját.
Imádság
az egyházért
