Június 22., péntek


Mt 6,19–23. Ahol a kincsed, ott a szíved is


19Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. 20Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. 21Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.
22A test világossága a szem. Ha tehát a szemed jó, egész tested világos lesz, 23de ha a szemed rossz, az egész tested sötét lesz. Ha pedig a benned lévő fény sötétség, mekkora lesz akkor a sötétség!

A valódi igazságosság az, ha szívünket és egész létünket Isten felé fordítjuk. Az evangélium különösen időszerű az olyan társadalmakban, mint a mienk, amely abban a hitben távolodott el Istentől, hogy így szabadabb lesz. Valójában azonban rabszolga, sok úr szolgája. Nagyon keserű érzés a kincsek, a vagyon, a tárgyak rabjává válni. Jézus tudja, hogy szükségünk van a földi javakra, de ha nem Isten szeretete áll az első helyen, e javak rabszolgáivá válunk. Ezért, nem sokkal később, így szól: „Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” (Mt 6,33) Jézus arra buzdít, hogy „ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön”. Meg kellene szabadulnunk a birtoklás és a fogyasztás rabságából, amely életünket a pusztán anyagi szükségletek kielégítésének szintjére alacsonyítja. A mi világunkat az anyagiasság, a materializmus diktatúrája uralja, ami arra kényszerít bennünket, hogy vessük alá magunkat a fogyasztás és a fölhalmozás törvényének. E tekintetben az evangéliumi tanítás nagyon világos: aki túl sokat gyűjt, az áldozatul esik az anyagiak szeretetének, és ez a szenvedély irányítja majd az életét, ejti rabul a szívét. Az igazi kincs – mondja Jézus – ott van, ahová a szíved vezet. Az evangélium szavainak szüntelen és figyelmes hallgatása kell, hogy alakítsa cselekedeteinket, érzéseinket, formálja életstílusunkat, eltávolítva minket a bírvágytól, melyet Jézus a szívet felemésztő rozsdához hasonlít. Ebben az esetben ugyanis a rozsda nem a tárgyakat, sokkal inkább a szívet, az érzéseket és magát az élet értelmét marja szét. Kincseket gyűjteni a mennyben annyi, mint szeretni és tettekre váltani Isten szavát, engedni, hogy a szeretet Jézus által kinyilatkoztatott terve vezesse életünket, s így váljunk magunk is szeretetének odaadó, örömteli munkásaivá. Isten szava erős és hatalmas. Átalakítja az emberek szívét és életét. A próféta így ír erről: „Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad” (Iz 55,10–11). A mennyország tehát nem távoli cél: a mennyország közös élet az Úrral, testvéreinkkel és a szegényekkel. Aki az evangélium útmutatásai szerint éli az életét, maradandó kincset gyűjt a mennyben. Senki nem rabolhatja el a hívőtől ezt a kincset, amely a szeretet és jóság bő gyümölcsét termi számára.

A Szent Kereszt imádsága