Június 9., szombat


Mk 12,38–44. Az özvegyasszony adománya


38Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni, 39a zsinagógákban az első helyeken ülni, a lakomákon pedig a főhelyeken. 40Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!«

41Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. 42Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két fillért, ami egy krajcár. 43Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. 44Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.«


Jézus befejezi a tanítást, amelyben kíméletlen őszinteséggel mutatja be az írástudókat és képmutató vallásosságukat, melynek nevében még attól sem riadnak vissza, hogy feléljék „az özvegyek házát”. Még ott marad a templomban, tanítványai körében. Valószínűleg azokon a lépcsőkön ül, amelyek a Nők udvarából vezetnek az Izraeliták udvarába; innen ugyanis látni lehetett, hogy mi történik a kincstárban. És íme, egy szegény özvegyasszony közelít. Senki nem figyel fel rá, ahogy arra a gyors mozdulatra sem, amit végrehajt. Ma is így történik ez a szegény özvegyekkel: senki sem méltatja őket figyelemre. S még kevésbé méltatjuk figyelemre azt az aprópénzt, amit óvatosan dobnak be a perselybe. Abban a világban, ahol a piac diktálja a törvényt, mit is jelenthetne egy ilyen mozdulat. Ugyanezt mondhatjuk minden adományról. Mit old meg az adomány? Van, aki egyenesen azt gondolja, hogy az adakozás káros. Valóban messze kerültünk az Evangéliumtól! Jézus, aki a szívekbe lát, felfigyel az aprópénzt adakozó özvegyasszonyra, és példaként állítja mindenki elé, mert rávilágít szívének tisztaságára és nagylelkűségére: „mindent odaadott”, semmit sem tartva meg magának. Jézus számára ez a szegény és védtelen asszony életpélda minden korok tanítványai előtt. Ez azt is jelenti, hogy senki sem lehet olyan szegény, hogy ne tudna egy nálánál szegényebben segíteni. Ami számít, az a szív. És az a szív, amelyet Isten megérint, csodákra képes.

Előesti imádság