Mk
12,27–33. Milyen hatalom birtokában teszed ezeket?
27Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagyon tévedtek.«
28Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?« 29Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! 30Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!’ Ez az első parancsolat. (MTörv 6,4-5) 31A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.« (Lev 19,18) 32Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül; 33és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.«
Jézus harmadszor lép be
Jeruzsálembe és a templomba. Már szokássá vált, hogy a templomban tanít. De a
nép vezetői nekiszegezik a kérdést, hogy ki hatalmazta fel a tanításra: „Milyen
hatalom birtokában teszed ezeket?” Jézus nem kapott semmilyen engedélyt a
tanításra; ő „laikus” volt, abban az értelemben, hogy nem tartozott a papi
törzsbe. A nép vezetői meg voltak győződve róla, hogy hatalmuk Mózes tanításán
nyugszik. De Jézus mire alapozza hatalmát, hogy kiűzze a kereskedőket a
templomból, s hogy tanítson és gyógyítson? Ez valóban alapvető kérdésként
merült fel. Már Názáretben, Jézus első tanításakor is ez volt a probléma.
Názáret lakosai és a nép vezetői is úgy vélekedtek, hogy Jézusnak nem lehet
hatalma fölöttük. De Jézus a szokásos rabbinikus módszert alkalmazva egy
kérdéssel válaszol nekik: a tanítása erejéről és önmegtagadó életéről ismert
Keresztelő Jánosról kérdezi őket. Jézus világosan fogalmaz, hiszen tudja, hogy
szava csak akkor terem gyümölcsöt, ha tiszta és őszinte talajra hullik. A
főpapok, az írástudók és a vének akár felelhettek volna úgy is, hogy megmondják
az igazat. Ehelyett így válaszolnak: „Nem tudjuk” – féltek ugyanis, hogy nép
majd ellentmond nekik, hiszen mindenki tisztelte és becsülte a Keresztelőt,
akinek élete, tanítása és Heródes okozta halálának körülményei közismertek
voltak. Miután a vének nem felelnek egyenesen, Jézus sem ad választ nekik,
mivel szava hiábavaló lenne, elveszne ezekben a hamis, zárt és ellenséges
szívekben. Jézus csendje azoknak szól, akik süketek, nem tudják és nem akarják
meghallani őt. Az Ige nem szól ahhoz, akinek szíve nem nyílik meg, hogy
befogadja.
Előesti
imádság
